Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
ő palotái és lakóhelyei a »területenkívüliségnek« előjogában fognak részesülni.1 Az olasz király és kormánynak ebbeli szán- dóka és ígérete pedig nem, a szeptember 20-iki fegyverletétel (Kanzler pápai tábornok és Cadorna olasz királyi tábornok között) és az ennek folytán elrendelt beszüntetése a háborús- kodásnak, okozta azt, hogy a .»cittá leonina«-t az olasz királyi seregek el nem foglalták (»conquete«, »conquista«);2 és mikor a pápa kérésére Cadorna tábornok 1870. szeptember ‘21-én néhány csapat katonát küldött is a »cittá leoniná»-ba a rend fentartására, az olasz minisztertanács 1870. szeptember 22-én azon utasítást küldötte neki, hogy közölje a pápával, hogy a csapatok a pápa kérésére ismét vissza fognak hivatni a »cittá leonina«-ból. Ezen utóbbi körülményből az világlik ki, hogy 1870. szeptember 21-én az olasz kor- mány csak »megszálltam« akarta {»occupation«■! »occupazione«) a »cittá leonina«-t és mivel később sem foglalta el soha (»conquete«), azért manapság is az olasz állam csak meg- szállva tartja Rómának ezen részét és a pápa nevében kezeli azt csakúgy, mint Ausztria-Magyarország Boszniát és Her- czegovinát még mindig csak a »Fényes Porta« nevében kormányozza, mert azt csak megszállva tartja, de még el nem foglalta és felette szuverén joggal még nem uralkodik. A pápának a »cittá leonina« feletti szuverén jogát nem érintette az 1870. október 2־án Rómában megtartott nép- szavazás (»plebiscito«) sem, mert a nemzetközi jog csakis az államfő beleegyezésével, vagy az esetleg ő ellenére, de 1 »Notre premier devoir, en íáisant de Rome la capitale de l’Italie, est done de declarer, que le monde catholique ne sera pas menacé dans ses croyances par l’achévement de notre unité. Et d’abord la grande situation, qui appartient personellement au Saint- Pere, ne sera nullement amoindrie ; son caractére de souverain, sa preeminence sur les autres princes catholiques, les immunitás et la liste civile qui lui appertiennent en cette qualité, lui seront ample- ment garantis; ses palais et ses residences auront les privileges de l’extraterritorialité«. Revue de Droit International et de Legislation Comparée, 1905. évf. 5. sz. 482. 1. (A. Pierantoni szenátor alább emlí- tendő cikkében). a Pinchetti-Sanmarchi i. m. 199. 1. A PÁPA SZUVERÉN SÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 417 Hittudományi Folyóirat. 1905. 27
