Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
418 DR. HANUY FERENC. foglalással együttjáró plebiscitumot ismeri el területszerző tényezőnek,1 mert különben bármely franczia azt mond- hatná, hogy Elszász-Lotharingia plebiscitum alapján bár- mikor elpártolhatna Németországtól Franciaországhoz.2 A plebiscitum megtörténte után Eóma bekebelezését (az olasz királyságba) kimondó királyi rendelet (»decreto 9. ottobre 1870«) is kifejezetten kilátásba helyezi a pápa szék- helyének területenkívüliségét.3 Az olasz királyok4 álláspontján levő irók erre azt felelik, hogy a terület elfoglalásához nem szükséges az, hogy a hóditó az egyes területrészek minden egyes pontját külön elfoglalja, hanem elégséges már az is, ha a volt szuverén feladja a fegyveres ellenállást. A pápának térületenkívüli- ségéröl előzőleg szó volt ugyan, de azt tényleg, legalább ezen szóval kifejezve, nem kapta meg a garancia-törvény- ben. A pápa a pápai palotákra ezen törvény értelmében még tulajdonjoggal sem, hanem csak «használati joggal« bír, ' Pinchetti-Sanmarchi i. m. 205—211. lap, ahol szerző idézi a nemzetközjogászoknak véleményeit a plebiscitumról és részletesen tár- gyal a Helgoland szigetnek 1890. évben Angolországtól Németország- hoz történt átcsatolása céljából, az angol királynő beleegyezésével, provokált plebiscitumról. 2 I. b. 208., ahol szerző De Ciutiis (Olivart alább idézendő művének olasz fordítója) után felemlíti azt, hogy 1897. évben a krétai felkelés alkalmával Görögország azt kívánta a hatalmaktól, bogy a szigetlakok plebiscitum útján nyilatkozzanak, vájjon továbbra is török vagy pedig a görög fenbatóság alá kívánnak tartozni. De Német- ország ezen megoldási mód ellen veto-t emelt, hogy ne prejudikáljon az elszász-lotbaringiai kérdésnek. A görögök, mint tudjuk, f. é. már- cius hóban ismét a krétaiak plebiscitumát provokálták Kréta sziget annexió-ja céljából. Lesz-e most sikere ennek ? — meglátjuk. 8 Artic. 3. (decr. 9. ottobre 1870): »Con apposita legge ver- 1-anno sancite le condizioni atte a garantire, anche con franchigie terri- toriali, l’independenza del Sommo Pontefice e il libero esercizio del- 1’ autoritá spirituale della Santa Sede*. Calchi-Novati i. m. 7. 1. * Az olasz királyok álláspontjáról megírt önálló munka : Sca- duto, Guarentegie pontificie e relazioni fra Stato e Cbiesa, 1884., 1889. — Igen közel állanak ezen állásponthoz : Geffken, Die Völkerrecht- liehe Stellung des Pabstes, 1885 ; Palma, La sovranitä temporale del Sommo Pontefice, 1885.
