Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Huszár Elemér: Az Oltári szentség az egyházi jogban
630 DK. HUSZÁR ELEMÉR. A húsvéti áldozás, valamint szükség esetét kivéve a viaticum kiszolgáltatása azonban plébánosi jog lévén,1 a hús- véti időben szabad ugyan más templomban is áldozni, de a húsvéti áldozás kötelessége csak a plébániatemplomban végzett áldozás által van teljesítve,2 husvét vasárnapján pedig szerzetes templomokban világiaknak nem is szabad a szent áldozást kiszolgáltatni,3 a szerzetes pedig, ki szükség 1 A jognak természetesen megfelel a kötelesség : a plébános a szent áldozást ragályos betegnek is köteles kiszolgáltatni, amint azt a Boroméi Károly alatt tartott V. milánói tartományi zsinat is kimondja. A püspök joga és kötelessége a módot meghatározni, melylyel a szentséget kiszolgáltató pap a ragály ellen védekezzék. XIV. Benedek (De Synodo Dioecesana, XIII. k. 19. fej.) nem tartja megengedhetőnek a szentséget akár keztyüs kézzel, akár villával vagy kanállal nyújtani, hanem inkább borban vagy vízben beadni, vagy pedig vegye maga a beteg a kezébe. 2 A sorbonnei egyetem theologiai facultása 1630-ban mint téves, botrányos és vakmerő tant kárhoztatta el a szerzetesek azon tételét, mely szerint a plébániai hívek nem volnának kötelesek a húsvéti áldozást a plebánia-templomban végezni. XI. Ince 1682 febr. 5-iki rendelete szerint a húsvéti áldozást a cathedralisban sem lehet végezni, hanem csak a plebánia-templomban. Maga a miséző pap a húsvéti áldozás kötelességét bárhol végzett miséje által tel- jesíti, de ha maga nem misézik, hanem csak szent áldozáshoz járul, ezt a plebánia-templomban köteles végezni. (Ferraris : Prompta Bibliotheca III. k. Eucharistia 14. pont.) Utasok természetesen végezhetik a húsvéti áldozást az idő- szerinti tartózkodási helyükön (u. o. 15. p.). A húsvéti gyónás azon- ban végezhető másutt is, de akkor a plébánián végzendő áldozáshoz gyónási cédulát kell hozni az 1687-ben Borkovics püspök alatt tar- tott zágrábi zsinat III. fej. szerint. Az 1858-iki eszterg. tartom, zs. az áldozást is megengedi más templomban. 3 IV. Pál engedte meg a franciskánusoknak, hogy ternplo- maikban a szent áldozást bármely hívőnek kiszolgáltassák, kivéve husvét vasárnapján. Ez az engedély utóbb az összes szerzetesekre kiterjesztetett. Miután IV. Jenő a húsvéti időt virágvasárnaptól fehér vasárnapig terjesztette ki, a C. C. ismételten kimondta, hogy a szerzeteseknek csak husvétvasárnap nem szabad a szent áldozást kiszolgáltatniok, a húsvéti időben szabad, de ez által a húsvéti áldozás kötelessége nincs teljesítve. (1644. bordeauxi, 1682. malinesi, 1686. meathi esetek). A kolostorban lakó világi szolgaszemélyzet végezheti a húsvéti áldozást a kolostorban, de a bejárók nem.
