Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kmoskó Mihály: Adalékok az eredeti bűn dogma-történetéhez zsidó és keresztény forrásokból
586 DR. KMOSKÓ MIHÁLY. denn da der Überwinder desselben der Langmütbige ist, hat er mit dem Gegensatz zum Geistigen nichts zu schaf- fen«.1 Ezen következtetés teljesen légből kapott; Ben Zoma szavai legalább nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy רצי = érzékiség, mert hiszen ennek leküzdéséhez ép úgy kell türelem és nagylelkűség, mint egy város ostromához. A *צ' ezen rossz jelentésében a szyr nyelvben is előfordul. A beyruti Al-Lobab az 538. lapon szenvedélynek nevezi: •I 15' ÜT1 ^ySt! »a lélek szenvedélye és vonzódása valamihez, akár jó, akár rossz«, Bar Bachlűl pedig a R. Duval által kiadott szyr-arab szótár 849. hasábján rossz szenvedélynek Jt nevezi ugyanazt a רצי szót. A Talmud- és Midras-irodalom egy jó és egy rossz רצי^ külömböztet meg. Berachoth föl. 60* szerint Bab Nahmán b. R. Hesda azt kutatta, hogy mit jelent a két jód a Gén. 2, 7 azon helyén, amelynek értelmében רצייו és formálta Isten Ádámot; Isten szerinte két jeserrel terem- tette Ádámot: egy jó és egy rossz jeserrel, azért iratik ama két szó jóddal. (Persze csak B. Nachmán kódexe írja úgy, a mazoréták egy jod-ot írnak dages-sel.) U. 0. valamivel feljebb a Misna azon szavairól, hogy az ember a kapott jókért ép úgy tartozik hálát adni, mint a rosszakért, mert írva vagyon: szeretni fogod urad Istenedet teljes szívedből, azt a magyarázatot olvassuk, hogy »teljes szívedből« jelenti a két jesert, a jó és a rossz jesert. Bér. 61b szerint B. Jósé azt tanította, hogy az igazakat a jó jeser, a bűnösöket a rossz jeser Ítéli; a zsidók tehát két jesert különböztettek meg. Úgy látszik mégis, hogy a jó jeser-re vonatkozó tan újabb keletű, mint ezt már Bousset is észrevette a nélkül, hogy ezen állítását meg tudta volna okadatolni.2 Tény az, hogy a rossz jeser alatt a zsidóság az emberben székelő romlott hajlamot érti, mely őt Istentől el akarja távolítani és gonosz cselekedetekre csábítani. Ezzel az Istennel ellen1 Ethik des Judenthums 246. 1. 2 Bousset, Religion des Judenthums, 385. 1.
