Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve
MALAKIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE. 533 Hogy állandó legyen szövetségem Livivel, héb. תיזהל יתי־ב דל־תא. Ez nem célhatározó, hanem okadó mondat. i• Ha ugyanis célhatározó mondatnak vesszük, akkor benne az alany vagy a »szövetség« s ekkor értelme : hogy állandó legyen szövetségem Lévivel (C. a Lap., Schegg, Allioli), de ennek ellenmond, hogy a héb. haja ige jelentése »lenni«, »létezni« és nem »állandónak lenni« ; vagy pedig a »parancs« az alany s értelme : hogy e parancs legyen szövetségem Lévivel (Keil, Trochon, Préssel), azaz miként Jehova maga- tartásának Lévi iránt az ezzel kötött szövetség volt a sza- bályozója : úgy a jövőben eme büntető parancs fogja azt irányítani, mintha ez ama szövetség helyébe lépne. De ez a magyarázat mesterkélt. A legtermészetesebb magyarázat az, mely az eredeti szöveget okadó mondattal fordítja : mert szövetségem van Lévivel. A Szentírás szerint ugyanis Isten szövetségre lépett Lévivel s benne és általa egész törzsével (Num. 25, 12. k. ; Sír. fia 45, 19. k.). Eme szövetség érteimé- ben a papságnak kötelessége volt Jehovát igaz szívvel szol- gálni : áldozatokat bemutatni (Lev. 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. fej.), a népet megáldani (Num. 6, 23. kk.), Jehovával kiengesz- telni (Levit. 5, 4. kk.), érette imádkozni (Lev. 6, 7. ; Num. 8, 19.) és szent életet élni (Lev. 21, 1. kk.), de másrészt jogot adott Jehova áldásaihoz és ígéreteihez is. Az említett kötél- mek elhanyagolása tehát a szövetség megsértése volt, mely viszont felhatalmazta Jehovát nemcsak figyelmeztetni a papokat kötelességeikre, hanem 11a a szükség úgy hozta magával, őket megbüntetni s a kötött szövetséget felbon- tani. A verssor értelme tehát az, hogy ime én figyelmeztetlek benneteket hanyagságtokra ama szövetség erejénél fogva, melyet elődeitekkel kötöttem. Ennélfogva a szövetségre való hivatkozás kiemeli a papság gondolkozás- és cselekvésmód- jának büntetésre méltó voltát, de egyszersmind áthajlást is képez annak leírására, hogy milyennek kell lennie az igaz papnak (Knab.). 5. v. Az én szövetségem ő vele élet és béke szövetsége volt ; félelmet öntöttem beléje, és félt engem, és az én nevemtől rettegett.
