Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

A PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 463

i) képviselik. mint világpolitikai jelentőségű szellemi ural- ködöt, és ebbeli minőségükben valóságos tagjai a diplomáciai testületeknek, évszázadokon át, a pápa világi fejedelemségétől függetlenül is, birtokolt jog alapján, és mint ilyen diplomáciai személyek tiszteletbeli előjogokkal birnak a világi uralkodók követei felett, mert képviselik az egyetemes egyháznak és a pápaságnak egyházi, de mégis nemzetközi jogi vonatkozású (ius publicum externum) egyházi ügyeit és érdekeit;

c) képviselik, mint világi uralkodót (Vatikán), és csakis ezen minőségükben a diplomáciai testületnek a világi ural- kodók követeivel egyenragú tagjai.

Ebből önként következik, hogy a Vatikánnál akkredi- tált külföldi diplomáciai képviselők is ezen hármas minő- ségnek megfelelő érintkezésbe léphetnek a pápával, de csakis a h) és a c) alatti irányú funkcióik alapján tekinthetők diplomáciai személyeknek, akiknek összessége adja a vatikáni diplomáciai testületet (»corps diplomatique«).

Ezen imént ismertetett állásponttal a pápai követeknek (»nuntius«) fentemlített kettős előjoga teljesen megegyeztet- hető. Vagyis azon nemzetközjogászok, akik ezen negyedik csoport alá tartoznak:

1. eo ipso vindikálják a pápa »nuntius«-ainak a diplomáciai testületben való elnöklési (»doyen«) jogát, amely kérdésnél csak alárendelt jelentőségű az, vájjon az »inter- nuntius«-ok és »delegatus apostolicus«-ok is élvezik ezen elnöklési jogot, bár a fent a) és b) alatti képviseleti címen ezeknek is az elnöklési jog vindikálható volna;

2. vindikálják továbbá azt is (és pedig a fenti aj alatt említett képviselet címén), hogy a pápa követei jogosí- tottak az illető ország egyházi ügyeivel is, a kánonjog által felállított korlátok (Conc. Trid. sess. XXIV. de ref. c. 20.) között és a pápa által nekik adott általános megbízás (megbízó-levél) vagy speciális megbízás alapján, foglalkozni, azokra befolyást gyakorolni, még akkor is, ha ezen tényke- désük közvetve az ország politikai ügyeivel is összefüggésben állana; természetes azonban, hogy a fent c) alatt említett jellegükre való tekintettel, a »loyautó envers le souverain