Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
462 DR. HANDY FERENC. nak, de azt mondják, hogy a pápai követek csakis az illető ország törvényeiben megjelölt vagy a joggyakorlatban elis- mert esetekben (püspökök kinevezése előtti előzetes tárgya- lás, pápai felmentvények, kiváltságok közvetitóse stb.) szabad az illető ország belső egyházi ügyeivel foglalkozniok.1 D) A nemzetközjogászok negyedik csoportjába azon írókat sorozom, akik a katholikus, az egyházjogi, a pápai álláspontot teszik magukévá, és azt a nemzetközi jog elmé- létének fő elvei alapján is beigazolják. Ezen álláspont szerint a katholikus egyház a nemzetközi társadalomnak egy személye, nemzetközi jogszemóly (personne internatio- nale), amely a szuverén államokkal együtt, és azoktól megkülönböztethetőleg, alkotja a nemzetközi társadalmat. A pápát, mint ezen nemzetközi jogszemélynek képviselőjét, már szuverénség (szellemi) illeti meg önmagától fogva, és azzal birt is a nemzetközi gyakorlatban, mielőtt még az egyházi állam, mint szuverén állam és monarchia, létrejött (II. Gyula pápa); mikor azután ilyen világi uralkodókká is lettek a pápák, azóta őket új címen, a szuverén állam címén, megillette a szuverénség. [Ez a magyarázata annak, hogy még olyanok is, akik nem fogadják el azt, hogy a katholikus egyház a nemzetközi személyek közé tartozik, valamint azt sem, hogy a pápa ma is még szuverén állam- területtel (Vatikán) bir, mégis megengedik, mégis elismerik a pápaságnak nemzetközi jogi jelentőségű állását, és ezen alapon is már 1870. óv előtt birt és 1870. év után az olasz állam által feltételezett és megvédett (garancia-törvény), de a külhatalmak által is továbbra fennállónak tekintett, szuverenitását.] Ezen D) álláspont szerint a pápai követek hármas minőségben képviselik a pápát: a) képviselik, mint az egyetemes egyháznak fejét, és ebbeli minőségükben merőben egyházi megbízottak, az egye- temes egyháznak és a pápaságnak belső egyházi ügyeit és érdekeit képviselik; 1 Bonfils-Fauchille i. m. 203. 1.
