Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
3. Harmadik eszközül, a világi szuverenitáshoz való joguk fentartására, a pápák azt használták, hogy az olasz- országi katholikusokra kötelezővé tették a politikai aktiv vagy passziv választási jogtól való tartózkodást (»astensione«). Ezen eszközt a publicisztika, valamint a zsurnalisz- tika nyelvén hol ar »né eletti né élettori« jelszóval, hol a »non expedit« szavakkal szokás nevezni. A »né eletti né elettori« jelszót első ízben Don Mar- gotti által szerkesztett »Armonia« című lap használta 1857- ben azon célzattal, hogy a katholikus érzületű képviselők nem vehetnek részt a piemonti. (torinói) parlamentnek Cavour terve szerinti abbeli munkájában, hogy az olasz- országi idegen dinasztiák (Habsburgok, Bourbonok) a fórra- dalom szításával kiűzessenek és így Olaszország egyesítése eléressék. (Cavour ebbeli tervét az 1855. évi párisi kongresz- szus elé terjesztette és terve a nagyhatalmak rokonszenvé- vei találkozott, Ausztria rovására.) A piemonti parlament- ben tényleg volt már 1857-ben egy kis konzervatív töredék, de még ennek tagjai is kénytelenek voltak Cavour kedve szerint szavazni és az Ausztria elleni hadüzenetet magukévá tenni; azért mégis szétrobbantotta Cavour ezt a kis »tőre- dék«-et is.1 1857-ben tehát, mikor a piemonti (sardiniai) kormán}7- nyal szemben a katholikusok passzivitása megkezdődött, ezen passzivitásnak közvetlenül nem volt még a pápai szuverenitásra és az egyházi államra (patrimonium Petri) vo- natkozása. Más szóval: 1857-ben a katholikusoknak passzi- vitása a Habsburgoknak és Bourbonoknak vált hasznára, illetőleg kárára: hasznára, ha a passzivitást mint az úgy sem megakadályozható forradalmi aknamunka elleni tilta- kozást tekintjük; kárára, ha fel lehetne tenni azt, hogy a katholikus aktivitás a forradalom munkáját feltartóztatni vagy megakadályozni képes lett volna. álláspontjára helyezkednek. I. m. 218—9. (Franciaország persze már azóta, Loubet 1904. évi római quirináli látogatásával, megsértette a semlegességet!) 1 Pinchetti-Sanmarchi i. m. 455—472. 1. 424 DR. HANUY FERENC.
