Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
־ • ־ ־־־ De az egyházi államnak megdöntését belévette Cavour miniszterelnök (1852—9, majd ismét 1859—61) már régeb- ben programmjába, sőt már a párisi kongresszuson vádak- kai lépett fel az egyházi állam kormányzati rendszere ellen. És midőn Plombiéres-ben (1858. é.) II. Viktor Emanuel, Cavour fáradozásai folytán, III. Napoleon császárral (Savoya és Nizza árán) szövetséget kötött és ezen szövetségessel együtt 1859-ben Ausztria ellen háborút indított (Magenta, Solferino) és azzal megszerezte (villa-franeai és velencei békekötések) Lombardiát; viszont pedig az ugyanakkor egész Olaszországban szított felkelések és plebiscitumok (1860.é.) útján Toskana, Modena (Habsburgok secundo-genitura birtokai), Parma (Bourbonok secundo-genitura birtoka) és Romagna is (»legationes quattuor«, az egyházi államnak egyik része és pedig: Bologna, Ferrara, Forli, Ravenna) Sardiniához csatlakoztak: azóta az egyházi állam feje, a római Szentszék is egyike lett azon legitim szuveréneknek, akiknek jogai fölött a torino-i parlament és kormány dönteni hivatva voltak és akiknek jogait a szárd király bitorolta. Még ugyanazon évben elvesztette a pápa TJmbriát (Perugia, Spoleto, Rieti), a Marcá-kat (Ancona, Urbino-Pesaro, Mace- rata, Fermo, Ascoli, Oamerino), végre 1870-ben Rómát és környékét (Oomarca és a 3 delegatio). így érthető, hogy 1860. évtől fogva az olaszországi katholikusokra nézve, a szardiniai királyság (1861. év óta »olasz királyság« lett a neve és 1865-től fogva Torino helyett Firenze, majd 1871-től Róma lett a királyság fővárosa) te- rületén, újabb ok merült fel arra, hogy a szardiniai állam- hatalomban, tehát a törvényhozásban is, való !részesedéstől tartózkodjanak, tudniillik: azon a »Bulla in Coena Domini1 20. §-ában foglalt azon szigorú büntető intézkedés, amely »excommunicatio Papae reservata«-val sújtja a római egy- ház birtokait vagy jogait bitorlókat és azoknak tevőle- ges bűnrészeseit, és amelyet IX. Pius pápa 1869. évben az 1 A »Bulla in Coena Domini« (röviden »Coena«) egyes pontjai, büntetéseket tartalmazó szakaszai a századok folyamán bővültek ; a fentemlített 20. szakasz V. Orbán pápától (1363. é.) való. A PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 425
