Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve
310 DE. HÁM ANTAL. az רע הנעו tanító és tanítvány (2, 12.); a פכ1ת העמד חבזמ־תא הוהי hogy az Úr oltára elárasztassék könnyekkel (2,13.); az 5תשאו ןתירב szövetséged felesége (2, 14.) a ראשו ולהור nem az ő lelkének része-e? (2, 15.) kifejezések; a אנש participium képzése (2,16); a תי־ע szó (3, 2.); ןרשעבו ריכש־רכש és a kik elnyomják a béres bérét (3,5.); az יד־ילב־דע bőséges (3, 10.). továbbá az רשא בועי־אל םהל שיש ףנעו mely nem hagy nekik gyökeret sem hajtást kifeje- zés (4, 1.) stb. Alakja párbeszédes, mely csaknem az egész köny- vön keresztül vonul. Eicbhorn ennek használatát abból magyarázza,1 hogy Malakiás nem volt költői lélek s nem is volt hatalmában annyira a nyelv, hogy annak szépségeit és finomságait felhasználhatta volna s így kénytelen volt az egyszerűbb és könnyebb előadási formához folyamodni. Ewald egészen új jelenségnek tartja a párbeszéd alkalma- zását.2 Azonban ez nem mutat sem Malakiás szellemi szegénységére, mert Echhorn is bevallja, hogy a próféta beszéde nincs minden költői vonás nélkül; hogy nem szerencsétlen a szinek megválasztásában; hogy új képzete- két találunk nála; hogy szerencsés ötletei, fordulatai és kifejezései vannak;3 — sem nem új, minthogy más profé- tánál is megtaláljuk (íz. 28, 9.; Mik. 6, 6.) s alig lehetne népet felmutatni, melynek szónokai beszédeikben ne éltek volna vele. Az okot mi nem ezekben, hanem az ő hallgató- ságának lelkiállapotában találjuk, nemkülönben a célban, melyet maga elé kitűzött. A párbeszédes alak szónoki tűzre, élénkségre, hevességre mutat. Nos, fentebb láttuk, hogy Malakiásnak egynél több oka volt, hogy hévvel, tűzzel beszéljen a romlott erkölcsi állapotok ellen. Másrészt az ember egyensúlyát vesztett természetében fekszik, hogy sohasem szereti az intést, a megóvást. Megadni magát a figyelmeztető szónak csak az alázatos lelkek tulajdonsága A zsidók nem voltak ilyenek. Gőgjük csak akkor tört meg, mikor az igazság boszuló keze csapásokkal borította el őket, 1 Eichhorn i. m. 610. §. 378. kk. 1. 2 Ewald i. m. III. k. 215. 1. 3 Eichhorn i. h.
