Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Schermann Egyed: A Szentírás sugalmazott voltának fogalma és kiterjedése
A SZENTÍRÁS SUGALMAZOTT VOLTÁNAK FOGALMA ÉS KITERJEDÉSE. 287 tartottam volna.« Sz. Ágoston 82. levelében ezt írja sz. Jeromosnak: »Csakis azon szentírási könyvek iránt, ame- lyek már kánoniaknak neveztetnek, tanultam olyan tiszte- letet tanúsítani, hogy rendíthetetlenül higyjem, hogy szer- zőik egyike sem tévedt semmiben sem. És ha olyan helyre akadok ezen könyvekben, amely az igazsággal ellenkezőnek látszik, épen nem kételkedem arról, hogy vagy a kódex téves, vagy a fordító valamit rosszul értett, vagy pedig én nem értettem meg.« És ugyancsak sz. Ágoston rámutat azon veszélyre, amely az inspiratio megszorításából, illető- leg tévedések megengedéséből az egész Szentírásra nézve keletkezik. (Epist. 29. n. 3.). És csakugyan, ha elfogadható volna, hogy a sugalmazás nem terjed ki mindenre, vagy nem biztosítja mindennek tévmentességét, teljes bizonyta- lanság állna be, mert az egyik ezt, a másik amazt az állí- tást venné ki az inspiratio terjedelme alól, az egyik ezt, a másik azt tartaná tévesnek és lassanként oda jutnánk, ahol a protestáns rationalismus van. Az új iskola hívei még azzal is argumentáltak, hogy a Szentlélek embereket használt eszközökül az írásnál és így, hä nem is a Szent- lélek, legalább eszközei, az emberek, tévedhettek, vagy téves állítások csúszhattak közbe. De ez ellen nemcsak a Szent- atya kel ki és állítja oda az inspiráció helyes fogalmát, hanem már sz. Ágostonnak is van bizonyítóka, amely ezzel egyenesen ellenkezik. De consensu evang. 1. 1. c. 35. ezt írja: »Omnibus discipulis suis per hominem, quem assump- sit, tamquam membris sui corporis caput est (Christus). Itaque cum isti scripserunt, quae ille ostendit ac dixit, ne- quaquam dicendum est, quod ipse non scripserit: quando- quidem membra eius id operata sunt, quod dictante capite cognoverunt.« Aranyszájú sz. János pedig a következő sza- vakat intézi hallgatóihoz: »Ha Pál, vagy inkább nem Pál, hanem a Szentlélek kegyelme egy egész városhoz és oly nagy néphez és ez által az egész földkerekséghez intéz levelet, és azután a tartalomban valami fölöslegeset aka- runk felvenni vagy rajta egyszerűen átsurranni, nem jelent-e ez annyit, mint mindent a fejetetejóre állítani ? . . .. Meg
