Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Schermann Egyed: A Szentírás sugalmazott voltának fogalma és kiterjedése

278

DR. SCHERMAIÍN EGYED.

arra indította, hogy figyelmét ezen körülményekre irányítsa és tőlük írásra késztesse magát. így pl. sz. Pál több levelét ilyen külső körülményektől indítva írta meg, amennyiben a községek prédikációiban egyes dolgokat vagy nem értet- tek meg, vagy rosszul értettek (Thess.), vagy különböző kérdéseket intéztek hozzá (Kor.) stb. így sz. Márk is evangé- liumát a rómaiak egyenes felszólítására irta meg, mint ezt alex. Kelemen bizonyítja. Hogy milyen körülmények között keletkezett sz. János evangéliuma, azt sz. Jeromos beszéli el a Máté evangéliumhoz írt bevezetésében. T. i. a test- vérek szinte kényszerítették írásra, ő pedig csak úgy vál- lalkozott reá, ha mindnyájan bőjtölnek és közös imában buzgón kérik Isten segítségét.

Nem is foglal magában semmiféle nehézséget ez a magyarázat, mert Isten a külső alkalmakkal ép úgy kap- csolhat össze írásra való belső indítást, amint a prédikációt kíséri belső kegyelmével valamely bűnös megtérítésére, vagy amint valamely szerencsétlenség, betegség, látogatás, vagy más külső körülmények alkalmával a romlott és meg- hasonlott emberi szív erkölcsi átalakulását eszközölheti és szokta is eszközölni. A jó cselekedetek véghezvitelére vagy a megtérésre szolgáló külső és belső kegyelmek együttmű- ködösének ezen analógiájára bátran feltehetjük azt, hogy az írásra való közvetetlen lökést többször adták meg külső körülmények, amint ahányszor pozitive bebizonyítható.

III. Mint harmadik lényeges jegyet azt említettem, hogy az ember a Szentlélek befolyása alatt »az Istentől mégha- tározott igazságokat hűen és csalhatatlanul juttassa külső kifejezésre.«

Az első két lényeges jegy a könyv tartalmára vonat- kozott; ez a harmadik jegy pedig a tartalomnak szavakkal és kifejezésekkel való külső előadásmódjára vonatkozik és magában foglalja az ú. n. assistentiát.

Mint már a könyv szóról való előzetes fejtegetésben láttuk, minden könyvben különbséget kell tenni lényeges és nem lényeges dolgok közt, tehát a mi tárgyunkra vo- natkozólag tartalom és alak közt. Azt is láttuk, hogy