Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
A FELTÁMADOTT TEST AZONOSSÁGA. 253 az egész életen át megmaradna (quod fnit ex semine gene- ratum), s így nem teszi azt a különbséget, miszerint bizo- nyos rész »primo et per se pertinet ad veritatem humanae naturae« más része csak »secundario solum propter debitae quantitatis perfectionem«. Vagyis e nézet szerint »omnes partes pertinent ad veritatem humanae naturae quantum ad id, quod habent de specie, sed non quantum ad id, quod habent de materia, quia sic fluunt et refluunt indifferenter«. Ez utóbbinak illustrálására találó hasonlatot hoz föl: vala- mint egy nagy város lakosaiból némelyek eltűnnek a halál által, s újak lépnek helyükbe születés által stb. vagyis az összesség alkatelemeinek anyaga folyton változik, de forma- liter mégis ugyanaz a sokaság, ugyanaz a város marad, mert a hivatalok, életföladatok, társadalmi osztályok folyton új alakokkal betöltetnek, vagyis ugyanazok maradnak, tehát a város szám szerint ugyanaz marad. így az ember teste is, alkatelemei folyton kicseréltetnek, folyton változik »quoad materiam«, de folyton ugyanaz marad »secundum speciem« s azért szám szerint ugyanaz az ember. — Mégis van valami különbség a test alkatelemei közt »quod se, partes secundo advenientes non ita perfecte pertingunt ad veritatem speciei, sicut quae primo advenerant« és azért a föltámadás utáni testben első sorban helyreállittatik »totum illud quod ex semine generatum est«, azután azon anyagi elemek, amelyek a táplálkozás és növekedés révén vétettek föl, de nem mind, hanem csak »quantum est necessarium ad perfec- tionem debitae quantitatis«, és pedig ezen sorrendben: »primo raparabitur quod primo fuit de substantia corporis et deinde de eo, quod secundo et tertio et deinceps advenit.« Ez alapon áll azután bizonyos nehézségek és complicatiók megoldása. A föltámadás ellen tehető ellenvetéseket szépen össze- foglalja a Summa contra Glentes c. művében. (4. cap. 80—81.) Ezek közül vegyük szemügyre legalább a nevezetesebbeket. 1. ellenvetés: A természet rendjében sohasen fordul elő, hogy ami elpusztult, szám szerinti azonossággal visszaállit- tatnék, s azért a természet úgy pótolja az elpusztult egye-
