Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Kováts Sándor: A bibliai tulajdonnevek és idegen szavak írásmódjáról

126

VEGYESEK.

JuUGQtía

ץדנש

: T

Xvyáo

רכש

JuTTCpdoa

אריפש

7 * 7

Jvyjcu

םיש

JSaQScp&cc

אתפדצ

:־ : 7

i'aßt ltd

יבט

Jáoow

ר#1ז

7 1

áiaoiCjaloL

אישידפ

: • 7•'

Xú.wáu

Xavavcdog

זר •זו ל

Jíumv,Jlvuí-Mv ןועמש

XoQciljeiv

כ1ן;זר

Az a kérdés már most mit tegyünk ezekkel a görögő- sített zsidó, illetve új-héber (araméi, kháld) nevekkel ? A görögös vagy a szémi alakjukat vegyük alapul ? A helyes felelet azt hiszem az, hogy mivel egész átírásunk alapja a latin Vulgata, ez pedig a görög szöveg írásmódját vette alapul, tehát ragaszkodjunk a Vulgata görögös írásmódjához. Ez lesz a hatodik alapelv, ami az új-szövetség graecizált szórni neveit illeti.

Ezt különben már az ó-szövetségi neveknél kimondtuk, illetve hasonló elvet, hogy t. i. azon zsidó neveket, melyeket a Vulgata a Septuagintát követve görögösen ír (akár a végzeteket, akár az egész nevet illetőleg), ragaszkodjunk szigorúan a Vulgatához, pl. Semei, Giezi, Booz stb. (mint a

III. pont végén említve volt). Egyáltalán a Septuaginta befolyása a Vulgatára, ami a tulajdonnevek írásmódját illeti, sokkal nagyobb volt, semmint gondolnók. Eddig általánosan elfogadott nézet volt, hogy sz. Jeromos átírásmódját zsidó nyelvmesterének kiejtése befolyásolta, aki galileai zsidó volt, és innen a lágy kiejtésmód, mely a hehezetes betűket mind ellágyítja. Ezt az álláspontot képviseli még Kaulen is (Hand- buch der Vulgata. 1870. 98. oldal).

En azonban most, minél behatóbban foglalkozom a bibliai tulajdonnevek írásmódjának kérdésével, annál vilá- gosabban látom, hogy sz. Jeromos írásmódjára époly nagy befolyása volt a Septuagintának, mint a galileai zsidó nyelv- mesternek. Ezt könnyű bizonyítani, csak nehány feltűnő példából összeállítok itt egy kis táblázatot és azután levonom a következtetéseket. Ráirányítom a szives olvasó figyelmét az említettem feltűnő tényekre, s rögtön látni fogja, amit állítok, hogy úgy a magánhangzók mint a mássalhangzók