Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A bibliai tulajdonnevek és idegen szavak írásmódjáról
VEGYESEK. 127 átírásmódját illetőleg a Septuaginta sz. Jeromosra (sok tekintetben) döntő befolyással volt. Nézzük I. Paralip, 1. fej. neveit s feltűnő a Septuaginta befolyása: Vulgata: Septuaginta: Zsidó: Seth A1»;ז?■ תש a Vulgata /A-ája a görög theth-nek felel meg. Cainan Káivdv **י■* líir. a Vulgata a Septuaginta vocalisatióját követi. Cham Xág פח T a Vulgatában eh van a szó elején, mert a LXX úgy írja. Mosoch Moao/ זןשמ a Vulgata a LXX vocali- satiójat követi. Thiras Qígag סדה T • a Vulg. a LXX-át követve a taut /A-ával írja. ítiphath P1(pa& הפיר T • ugyanaz az eset. Tharsis OaQolg שישרת ugyanaz az eset. Chus Xoiig ’טיט, a Vulgata a káf-ot c/1-ával írja, a LXX-t követi. Mesraim Meogcctfi םירצמ • : ־־ • a Vulgata a LXX vocalisa- tióját követi. Ohanaan Xavaáv יי *י ידי a Vulgata a Tcáf-01 c/1-ával írja, a LXX-t követve. Már e pár példából is megállapítható, hogy a Vulgata a t és th használatában nem a zsidó ט és ת, hanem a görög Septuaginta & és r-ja után igazodik. Hasonlókép a Vulgata cA-ával írja a zsidó Tcáf-ot, valahányszor a Septua- ginta /-vei írja. Azt is látjuk több tulajdonnév átírásában, hogy nem a galileai zsidó nyelvmester, hanem a Septuaginta vocalisatióját követi. Ezeket észlelve, folytassuk csak egy kissé tovább a Vulgata átírásmódjának tanulmányozását, viszonyítva a Septuaginta átírásmódjához. Azt mondják, hogy a hehezetes betűk ellágyítása, sokszoros mellőzése a galileai nyelvmester behatásának folyó- mánya. De hát akkor honnan van, hogy az dint megfordítva (némely esetben) egyenesen (/-ének írja a Vulgata? A Septua- gintából, és ugyanaz az oka a többi hehezetes betű követ-
