Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
6 DR. NŐTTEK ANTAL. I. A történeti valóságot kutatva, azonnal kétségtelen ténynek kell elismernünk azt, hogy az egyház kezdettől fogva bizonyos törvényhozó jogot gyakorolt a keresztény házassági kötelékre vonatkozólag. Az egyház soha sem hivatkozott ily rendelkezéseiben az államtól nyert jogaira; viszont az állam- hatalom képviselői sem jelentették ki soha, hogy ők az egy- háznak a házasságra vonatkozólag törvényhozó jogot enged- tek volna. Akik pedig azt mondják, hogy az államhatalom hallgatag engedett az egyháznak ily törvényhozó jogot, azok abba a módszerbeli hibába esnek, hogy történeti kérdéseket a »hallgatag megerősítés«, »hallgatag elismerés«, jogi kate- góriáival akarnak megoldani, ahelyett, hogy ezen épen bebizo- nyitandó tényeket bebizonyítanák. Önkényesen konstruálnak maguknak egy államjogi dogmatikát és ennek szemüvegén át nézik a múltak eseményeit. Az egyház annyira tudatában volt annak, hogy joga van a házassági kötelékre vonatkozólag bizonyos törvény- hozást gyakorolnia s hogy ezt eredeti, nem pedig az állam- tói nyert jogon teheti, hogy tudatos ellentétbe helyezkedett az állami házasságjoggal és államilag érvényes házasságokat a maga területén érvényteleneknek, viszont államilag érvény- télén házasságokat a maga területén érvényeseknek nyíl- vánított. így Callistus pápa egyházilag érvényesnek jelen- tette ki a római úrnő és a rabszolga vagy fölszabadult közt kötött házasságot, mely fa római jog szerint érvénytelen volt; viszont elvetette az egyház az elváltaknak új házas- ságait, melyek államilag érvényesek voltak. Sz. Jeromos szerint: »Aliae sunt leges caesarum, aliae Christi, aliud Papinianus, aliud Paulus noster praecipit.« Sz. Jeromos eme szavai arra vonatkoznak, hogy a házasságtörést a kérész- ténység máskép ítéli meg, mint a római jog. Mert a római jog szerint a házassági hűségnek a férj által való megsze- gése nem házasságtörés, hanem házasságtörés csak akkor forog fenn, ha a feleség szegi meg a házastársi hűséget; holott az egyház szerint házasságtörés az is, ha a férj vét
