Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 821 bekövetkezése ahhoz, hogy a bűntettes szabálytalanná vál- jék. Másodszor a »homicidium«-nál is a szabálytalanság csak akkor áll be, mikor a többi »delictum«-nál, vagyis ha valóságos bűncselekmény, és igy mindenesetre súlyosan (ha talán csak közvetve is) beszámítható cselekmény is volt (bocsánatos bűn mellett nem lehet szó »delictum «-ról). A »homicidium« körül azonban vannak valóban némely szigorítások az egyházi törvényből folyólag és pedig: 1. Homicidium »voluntarium« 1 esetében az ilyen bűn- tényt elkövető papot az egyházi elülj árónak, nem várva be a bűnténynek bírói beigazolását, el kell azonnal tiltania minden rendi funkciótól.2 Másféle bűntényeknél a szabály- talanság »pro foro externo« csak akkor emelhető hatályra, ha a bűntény notórius, vagy pedig ha bírói vizsgálat útján beigazoltatik. 2. Homicidium (etiam involuntarium) esetében a homi- cidiumban valami módon részes és a bűntől való mentességéről legalább is kételkedő papnak egyelőre tartózkodnia kell a papi funkcióktól mindaddig, míg be nem bizonyul, hogy nem volt súlyosan beszámítható részessége a »homicidium«- ban.8 (Ez a »dubium facti« esete, midőn t. i. vagy a halált- hozó cselekmény és a halál közti összefüggés kétséges, vagy pedig a cselekménynek súlyos beszámíthatósága kétséges.) Ha bebizonyul, hogy az illető pap nem volt súlyosan beszámitható okozója a »homicidium«-nak, akkor nincs szabálytalanság, de nem is volt előbb sem; a tartózkodást a funkcióktól csak »ad cautelam« rendeli el az egyházi törvény. Ugyancsak a »homicidium«־ra vonatkozólag helyre- igazításra szorul Tardier azon állítása (49. §. 117. 1.), hogy a püspökök a »homicidium occultum« alól nem adhatnak 1 A mai világi büntetőjog terminológiája szerint a »volun- tarium homicidium« csoportjába tartoznak 1. a gyilkosság, 2. a szándékos emberölés. Az »involuntarium homicidium« csoportjába pedig : 1. az emberölés (homicidium casuale, sed mediate imputabile), 2. a véletlen emberölés (homicidium mere casuale). ־ Cone. Trid. sess. XIV; de ref. c. 7. 3 C. 18. X. V. 12. — Werndz, i. m. II. köt. 206. és 210. 1. — Scherer, i. m. I. köt. 357. 1. 126. j.
