Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Kivánatos újítások a hittudományok egyetemi előadásain
792 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. világ- mint az irodalomtörténetet felölelő ismereteket jog- gal feltételezhetünk, foglalkozzunk a következőkben kizá- rólag az egyháztörténeti tudománynyal. Az egyháztörténetemnek célja az anyaszentegyház életének ecsetelóse. Az egyházról szóló katholikus felfogás szerint nem szabad beérnünk azzal, hogy figyelemmel kísérjük az egyház terjedési folyamatának történeti tényeit és azok okozati összefüggését megállapítani, hanem be kell mutatnunk az isteni gondviselésnek vezetését s azt, hogy az egyházban tovább él Krisztus és a Szentlélek. Ezen meggyőződést csak szigorúan hívő lélek fogadja el s ebből ered az egyháztörténetnek mélyrehatóbb theologiai mélta- tása. Az egyházi történelem tehát szükségképeni nyilatko- zása a hittudománynak. Amilyen szükségességgel az egy- ház az Isten által neki kijelölt határok között terjeszkedik, époly szükséges a hittudományra nézve ezen keletkezési folyamatnak figyelemmel való kísérése, mely nélkül a hit- tudományok összességében hézag állna be. Az egyháztörté- nelem tehát nem a tényeknek pusztán időtani rendben való felsorolása és az események egymás között való oko- zati összefüggésnek megállapítása és felsorolása az egyház kebelében végbement emberi tetteknek. Hittudományi jellegéből kifolyólag az egyháztörténe- lem kilép a puszta krónika keretéből. Bár részt kér magának ennek az utóbbinak anyagi oldalából, kritikai módszerének divatos technikus betetőzéséből, a profán tör- tónettel szemben önálló alakulásra tesz szert, mely alakulás oly arányban magaslik ki, mint az isteni lényeg felülmúlja az emberit. Az egyháztörténelemnek ezen hittudományi jellege előkelő állást biztosít neki az összes történeti tudó- mányok birodalmában, amelyek tőle tanulják azon talány- nak megoldását, melyet ők felvetni képesek ugyan, de megfejteni nem. Talány a történelemre nézve Izrael népé- nek és a messiási theokratíának története, még nagyobb mérvben talány rá nézve Krisztus, az egyház s ennek világ- átalakító ereje, amely talányt tisztán történeti alakokból megfejteni nem lehet, s amelynek az egész történetben
