Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Kivánatos újítások a hittudományok egyetemi előadásain
párja nem akad. Az egyháztörténelem végül hátrafelé is tekint, kezébe adja a profán történelemnek a fonalat, melynek segélyével az emberiség eredetét kutatja s fel- deríti a történet előtti idők homályát. De nemcsak a profán történelemnek válik az egy- házi történelem nagy hasznára, hanem a hittudomány minden szakának is fontos szolgálatokat teljesít. A kinyilatkoztatás világítása mellett ugyanis kiegészíti a hátvédeimet és bizo- nyitó érvei részére gazdag adattárral szolgál; forrását képezi továbbá a hitágazattannak és erkölcstannak, mert a hitágazatok fejlődésének történetét figyelemmel kíséri s nélkülözhetetlen kiegészítő részévé válik a hittudomány tudó- mányos vívmányainak, mert nélküle a theologia elől el van zárva az út, melyen forrásaihoz és azok használatához juthat. Amennyiben a hittudomány a hagyományból, a zsinatokból, a pápák hitágazati döntéseiből, a szentatyák és hittudósok munkáiból merít: az egyháztörténelemnek válik feladatává e forrásokat felkutatni, hozzáférhetőkké tenni és valódiságukat beigazolni. A kútforrások keletkezésének bizonyításával rendelkezésére bocsátja a hitágazattannak a módot, hogy ezeknek értelmébe behatoljon és őket helye- sen értelmezze. Nem csupán szállítója tehát az egyháztör- tónelem a hitágazati anyagnak, hanem inkább közvetítője a dogmatikus rendszernek. Pontos szerepe van végül az egyháztörténelemnek az egyházjog előadásában is, mert utóbbi sem más. mint a természetes és isteni alapon nyugvó tételes törvényeknek összege. Az egyház egész életét fel- ölelő történeti kutatás nélkül a kánonok és egyéb egyházi törvények csak írott malaszt maradnak, s érvényességük is csak történet segélyével igazolható be. Felfogásunk szerint Krisztus Urunk a pápaságban és a pápaság által folytatja működését az egyházban, az egy- háztörténelemnek gerince tehát a pápák története. Főbb vonásokban tárgyalandók a nagyobb zsinatok, a fontosabb eretnekségek, az egyházban dívó szellemi áramlatok, az egyház és külvilág, az egyház és állam között levő viszony. Fel kell sorolnia e tudományágnak azokat a jeles és 51 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 793 Hittudományi Folyóirat. 1904.