Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Paluscsák Pál: Az apostoli hitvallás és az apostolok
768 PALUSCSÁK PÁL. descripserunt duodecim articulos fidei in primo concilio.«1 A hitcikkelyeket és az apostolokat teljesen sz. Tamás sze- rint sorolja föl. A híres Eck János az apostolokról szóló egyik beszó- dében felsorolja azoknak kiváltságait. Ezen kiváltságok közé sorozza azt is, hogy ők szerzek a »Hiszekegy«-et. »Die letzt frayhait vnd wurdigkayt der Apostel letzt zumal zu erzelen \ ist das sy seind sfiffter | setzer vnd macher der bekantnis des Christenlichen glaubens | den wir teglich setzen vnd auffopfern. Ich glaub in Got | vatter allmech- tigen I schopffer hymels vnd erdtreichs. Dise form des Glau- bens haben die Apostel gemacht | ee sy sich aussgetaylt haben in die gaotze weit | darmit ain ainhelligez gelaub were in aller weit | und würt darumb genent Symbolum Apostolorum das sy den glauben stuckweiss in Artickeln gesetzt haben ! yeder seinen Artickel | das es wäre gleich ain gemaine form vnd regei des gantzen christlichen Glau- bens I .« Ezután ítufinusnak ismert szavait idézi; felsorolja a hitcikkelyek felosztását pseudo Ágoston, sz. Bonaventura és Scotus szerint. Megjegyzi azonban: »Wie aber yeder Apostel seinen Artickel gesetzt hab | ist wol nit ainhellige mainung der Leerer | yedoch wollen wir die gemainsten anzaygen.«1 2 Mintegy megszentesítette ezt a felfogást végre a trienti sz. zsinat kátéja. Ottan röviden össze van foglalva mindaz, amit a középkori hittudósok a hitvallás eredetéről írtak. »Quae igitur — mondja a káté — primum christiani homi- nes tenere debent, illa sunt, quae fidei duces doctoresque sancti Apostoli, divino Spiritu afflati, duodecim symboli articulis distinxerunt.«3 Es »Hanc autem christianae fidei et spei confessionem a se compositam Apostoli Symbolum apellarunt, sive quia ex variis sententiis, quas singuli in 1 Sermones. Ed. Nurnbergae. Joannes Stuchs. 1520. sermo CXLVI. 2 Predigten. Augsburg. 1531. pag. 280/b. Von Aposteln in gemain. 3 Oath. 0. Trid. pars. I. cap. I. n. II.
