Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

AZ OLTÁRISZENTSÉG ENGESZTELÉSE.

585

szerepeljen. Különben is az evangélinmi elbeszélés szerint az agónia csak az angyal erősítése után következett be.

De végre is miben állott tehát a megerősítés? Bautz erre így felel: »Az angyal részvéttől indíttatva, miután a valóságos erősítésre képtelen, azt fogja tenni, amit tehet. Ki fogja fejezni az Ur előtt benső rokonszenvét és szerető részvétét; elébe terjeszti mindazon gondolatokat, melyek magukban véve alkalmasak arra, hogy vigasztaljanak és enyhítsenek. A jó gyermek is, ki atyját szenvedni látja, vigasztalni fogja őt és vigasztalni köteles, ámbár a maga együgyűségében erre egyenesen képtelen. Atyja elé hozza az ismeretes vigasztaló] gondolatokat, amennyire képes rá, ámbár tudja, hogy atyja mindezt jobban tudja és méltá- nyolja. Az angyal erősítése tehát tulajdonképen nem volt más, mint szerető és részvevő szívének alanyi megnyílót- hozása.«■1

Bautz megengedi azonban, hogy az angyal testi fel- üdülést is idézett elő Jézusnál, akár saját erejéből, akár mint az istenség orgánuma. Összekötötte továbbá e vigasztalással Jézus imádását, a legmélyebb hódolatot és fölséges ereje- nek dicsőítését, melyre a mennyei Atyától küldetést nyert.

"V. Jézus emberi lelkének szomorúsága a föltámadás után.

22. Áttérünk Jézus harmadik állapotának, mely a föl- támadással állott elő, jellemzésére. Ezzel hamarabb végez- hetünk, mint az előzővel.

Ismét sz. Tamással kezdjük: »Krisztus lelke foganta- fásának pillanatától megdicsőült volt az istenség tökéletes élvezete által; csak isteni erő műve (dispensative) volt, hogy dicsősége nem áradt át leikéből testére (sőt mint láttuk, lelkének magasabb oldaláról az alsóba); történt pedig ez azért, hogy megváltásunk titkát szenvedésével végrehajtsa ; és azért a szenvedés és a halál titkának meg- valósulása után a lélek a föltámadásban visszavett testbe

■ Katholik 1881. I. 270.