Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

az olajfák hegyén tényleg angyal vigasztalta. »Megjelenék pedig neki egy angyal mennyből, bátorítván őt.« (Luk. 22, 43.)

A hittudósok azonban eltérő nézeten vannak ezen megerősítés igazi értelmét illetőleg. Suarez például főn- tartja az előbb bőven kifejtettek dacára azon véleményét, hogy ez a megerősítés a szónak szoros és valódi érteimé- ben oly lélektani műveletnek veendő, mely Jézusban tényleges megkönnyebbülést, a szomorúságnak csökkenését idézte elő. Nézetének támogatására hivatkozik sz. Jeromosra, Hiláriusra, alexandriai Cyrillre, sőt sz. Tamásra is. Hogy azonban mennyire érzi a nehézséget, mely Jézus szenvedő- lyeinek természetéből fakad, mutatja nyilatkozata: »Sicut exterius tantum tentari potuit, et ita confortari, non tamen doceri aut illuminari.« 1

Mások, pl. Vasquez, levonják Jézus szenvedéseinek természetéből a végső következtetéseket is, és az angyal megerősítésében nem látnak egyebet, mint az angyal sub- jektiv megnyilatkozását. Vasquez így ír: »Confortavit autem Christum non corroborando ejus infirmitatem, sed eximiam ejus fortitudinem collaudando.« 1 2 Ez a vélemény szintén hatalmas alapokra talál a szentatyákban. Arany- szájú sz. János szónoki formában ugyanazt mondja, amit Vasquez az értekezés stílusába öltöztetett: »Mi módon nyert az angyaltól erőt ? Nem erőt nyert, hanem az angyal dicsőítését, ki így szólt: Tied az ország és hatalom, Uram !« 3 Poitiersi sz. Hűár, akinek Christologiája a doketizmus szirtjeinek közelében vitorlázik, szintén inkább ezen vélemény tolmácsául tekinthető. Hiszen ő annyira megy, hogy pl. Jézusnak a tengeren való járásában, vagy a Tábor hegyén való megdicsőülésében nem látja a csodát, hanem Jézus testének természetszerű és különben csak a földi élet érdekében elpalástolt megnyilatkozását.

AZ OLTÁRISZENTSÉG ENGESZTELÉSE. 583

1 T. 19. Disp. 34. sect. 2. n. 8.

3 T. 2. D. 244. n. 3.

3 Hóm. de Trinit.