Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 221 Szerintünk a contractus civilis-re támaszkodó gallikán érvelés szerencsétlen. Mert a házasságkötésnél a contractus nem lehet a szentség mellett önállóan és tőle függetlenül létező valami; a házasságkötésen nem lehet Salamon itéle- tót végrehajtani s á szentséget az egyháznak, a szerződést az államnak odaitólni. A kötelék egységénél és azonosságánál fogva kell, hogy egyetlenegy hatalomnak legyen alárendelve. Es ez szól nemcsak a gallikánoknak, hanem Soto Péter- nek, Sancheznek és több más neves hittudósnak és kánonis- tának, kik a »szerződés« szempontjából az államnak törvény- hozó jogot tulajdonítottak a házassági kötelékre vonatkozólag. Igaz, hogy a gallikánoktól eltórőleg, bizonyos megszorítá- sokkal tulajdonították az államnak ezt a jogot, pl. azt mondták, hogy az állam csak az egyháztól való függőségben állíthat föl bontó akadályokat; vagy azt mondták, hogy tényleg az államnak ez a joga átengedés folytán, avagy az egyház parancsa folytán az egyházra szállott. De ezzel már maguk is elejtették az állam ebbeli szuverén törvényhozását s csak alfele kisegítő törvényhozó jogot adtak neki.1 Hiába mondja Soto Péter:'■1 »Si enim jus ipsum divi- num permittit prohiberi ab Ecclesia, quod ipsum non pro- hibet, quare Ecclesia non permittet saeculari potestati prohibere circa matrimonium, quod ipsa non prohibet ? Fatemur igitur civiles leges non posse licitum matrimonium facere, quod ecclesiasticae illicitum reddunt, sicut nec eccle- siasticae leges approbare, quod divinum jus reprobat, hoc 1 2 1 Az egyháztól való függőségben tulajdonít az államnak tör- vényhozó jogot a házassági kötelékre vonatkozólag Sanchez (1. 7., disp. 3., n. 2): Ceterum absque dubio dicendum est posse principem saecu- larem ex genere et natura suae potestatis matrimonii impedimenta dirimentia fidelibus sibi subditis ex justa causa suis legibus indicere, eo pacto quo id Pontifex Summus potest, nisi sibi hanc potestatem reservasset ... — Ugyanő (n. 4.) azt mondja, hogy tényleg jelenleg a fejedelmeknek nincs ilyen joguk, mert a pápa joggal föntartotta magának. — Lásd még Van Espen : Ius Ecclesiasticum P. II., tit. 13., cap. 1., s ott idézve Gerbet sorbonnei tanár tanítását. 2 Tractat, de institut. sacerdot. (Dilingae 1558), de matrim. lect. 4., f. 380, id. Schnitzer id. m. 46. 1., 3. jegyz.
