Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
188 DE. NOTTEE ANTAL. szász stb. jog, vagy városi statútumok írtak elő alakszerű- sógeket; a pap jelenlétét a házasságkötésnél egyes világi jogok írták elő, kívülök pedig egyes tartományi zsinatok. De szerepel pap helyett vagy pap mellett világi közeg is a házasságkötésnél. I. Miklós pápa 863-ban a Lothar és Theutberga közt való házasság ügyében követeinek meghagyja: ». . . inqui- rite, etsi regem . . . Gualdradam praemissis dotibus, coram testibus, secundum legem et ritum, quo nuptiae celebrari solent . . . inveneritis accepisse etc.« 1 Csak midőn a germán jogvidóken a nemi gyámság (mundium) megszűnik, tiltják meg a tartományi és egyház- megyei zsinatok a világiak által való összeadást, az 1403. évi magdeburgi tartományi zsinat azzal a megokolással, »cum laicis Sacramentorum administratio penitus sit interdicta«, amivel a zsinat azt a nézetet vallja, hogy a copulanst tekinti a házasság szentségének kiszolgáltatójául. Igaz, — s ezt Freisennel és Reiner Jánossal hang- súlyozzuk — hogy a házasságkötésnél érvényességi Tcellélc a trienti zsinatig a világi jogszabályok szerint is csak maga a házasulóknak consensusa volt, tekintet nélkül ennek nyíl- vánításmódjára, s tekintet nélkül a papi áldásra, valamint a római, germán, vagy városi jogokban előírt alakszerűsé- gekre. Illetőleg, mint volt alkalmunk kiemelni, a törvény- hozók, és pedig úgy az egyházi, mint a világi törvény- hozók, jó ideig nem tettek kifejezetten különbséget olyan kellékek között, melyektől a házasság érvényessége függ, és olyanok között, melyek a házasság érvényességét érin- tétlenül hagyták. Ebből a szempontból tekintve a dolgot, nem mondhatjuk tehát, hogy a világi jog által megkívánt házasságkötési alakszerűségek érvényességi kellékek voltak s hogy a világi jog e téren bontó házassági akadályt: a 1 1 c. 4., C. 31., qu. 2. — E levél tartalma és I. Miklós pápának a bolgárokhoz írt, alább említendő levelének tartalma között való viszonyra nézve lásd Bemer János: Az egyház házasságkötési jog történelmi alapjai. Budapest, 1903., 34. 1., 2. jegyz.
