Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 9 és Freisen szerint még abból sem következtethető bizo- nyossággal, ha a házasfeleknek pl. meghagy atik, hogy szót- menjenek és újabb házasságra ne lépjenek, mert a régi időkben bizonyos bűnök életfogytig tartó házasságtalanság büntetését vonták maguk után. Meg kell azonban itt jegyeznem, hogy célunk szem- pontjából az a rendelkezés, hogy a házasfelek szétmenni kötelesek, egyenlő értékű (aequivalens) a házasság érvény- telenné nyilvánításával. Mert ez utóbbitól amaz csak annyi- ban különbözik, hogy fenmar'adnak a házasság negativ jogkövetkezményei, t. i. az új házasságra lépés jogi lehe- tétlensége, ellenben a házasságnak a házastársak személyére vonatkozó positiv jogkövetkezmények ép úgy megszűnnek, mint a házasság érvénytelenné nyilvánításánál. Aki tehát a házastársakat kötelezi, hogy örökre szétmenjenek és soha sem térhessenek vissza egymáshoz — tehát nem úgy, mint az ágytól és asztaltól való szétválasztásnál, ahol a felek az együttélést újra folytathatják — az effective olyan erejű törvényhozói rendelkezést tesz, mintha a házasságot érvény- telennek nyilvánítaná; mindenesetre nyilvánvaló, hogy a házassági kötelékről rendelkezik. Ha az egyházatyák valamely házasviszonyt helytelení- tenek, vagy gyalázó kifejezésekkel illetnek, pl. házasságtörés- nek minősítenek, ez Freisen szerint szintén nem jelenti eo ipso a házasságok érvénytelenségét.1 Freisen, könyvének egy helyén fölemlíti azt, hogy az »adulterium« és »adulterari« kifejezéssel a kereszténység régebbi századaiban igen bőkezűen bántak. Pl. a (valódi) Poenitentiale Theodori 36. kánonja szerint: »Si quis vinum aut anonam adulteravit, in arbitrio sacerdotis de ipso vino et anona poenitentiam accipiat.« 1 2 Minden, ami nem volt rendjén való, minden hamisítás »adulterium« volt.3 Azonban ezzel szemben meg kell jegyeznünk, hogy abból a körül1 Freisen, id. m. 220. s köv. 1., 680. 1. 2 Wasserschleben, Beiträge 123. 1., id. Freisen, id. m. 680. 1. 11• jegyz. 3 Freisen, id. m. u. o.
