Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Irodalmi értesítő
790 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. »az egyházi személy ele zsarolták a népet és a törvény segé- lyökre jött«. Sajátságos, hogy gróf Andrássy Gyula1 s Fér- dinándy Géza־ nagyon behatóan tanulmányozták az arany- bullát, de ilyen következtetésre nem jutottak. Min alapszik tehát Beöthy Ákosnak állítása, amely, ha igaz, akkor a magyar közszabadság egyik legfényesebb lapja a magyar papság szégyenének volna hirdetője. A törvénynek szövege még nem jogosít fel semmi vádra, mert a tizedfizetés mód- jónak megállapítása, amiről a szöveg szól, még ha az, miként a törvény szavai sejteni engedik, a püspökök ellenkezésével történt is, nem bizonyíthatja, hogy az aranybulla az egy- ház és papság ellen irányul? Lássuk a dolgot közelebbről. II. Endre az aranybullát a közfelháborodás nyomása alatt adta ki. Pazarlásai folytán a várjavak elpusztultak, ő maga zsidó uzsorások kezébe került, akik, mint a közjöve- delmek kezelői szipolyozták a népet, hogy a bérbe vett jövedelmekből visszakapják nyerességgel készpénzüket, melyet a királynak hitelbe adtak. A könnyelmű király cinkostár- sakat talált a kapzsi főurakban, akik a közhivatalokat kezük- ben összehalmozták, a fejedelem gyengeségét a maguk javára kizsákmányolták. Az ellenhatás vezetői voltak: Béla, az ifjabb király, a köznemesség és, elmondhatjuk, nem mint Beöthy, de valóban jólélekkel, a hazafias mozgalomban ott volt a papság. Már az okmány külső kiállítása is mutatja, minő állást foglalt el a papság; az aranybulla záradékában egytől-egyig főpapok vannak aláirva és csakis főpapok, világi főúr egyetlen egy sem, aminek oka közel fekvő, mert a törvény leginkább az akkori országos főurak »a király kedves emberei és lehet mondani bűntársai ellen irányult«.3 De ha ez így van, akkor a contrario kétségtelen, hogy a főpapok, amidőn az aranybullát aláírták, azt antiklerikális1 A magyar állam fönmaradásának és alkotmányos szabadságá- nak okai 138—153. 1. s Az aranybulla 1899. 8 Pauler Gy.: A magyar nemzet története 1893. II, 107. Ha Beöthy elolvassa Pauler fejtegetéseit, melyeket az alábbiakban köve- tünk, nem tehetett■ volna oly nyilatkozatot!
