Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Irodalmi értesítő
irodalmi értesítő. 795 adományozása okából királyi jóváhagyással ólt is akkor amikor monostorát a pécsi püspöknek ajándékozta, magát az elajándékozott leegyuraságot eredetileg saját jogán birta.1 Sz. István törvényhozása a plébánia- egyházak építéséró'l köz- sági úton gondoskodik, a lelkész kiválasztását egyenesen a püspökre ruházza, a királyra pedig az egyházi szerelvények beszerzését.1 2 Ezen intézkedésben a plébánia-egyházakkal szemben az egyetemesi kegyúri jog nem érvényesül, de sőt annak lényeges alkotó elemei: a kegyúri terhek és a lelkész- nevezés, községek és püspökök közt felosztvák. E jelenség, egybevetve a fentebbivel, ahol magánkegyúri viszony a királyon kívül, tehát minden bizonynyal a kánonjog alap- ján létesült, arra mutatnak, hogy az egyetemes kegy uraság, amely magán alapítású egyházakat a főkegyúr alá rendelte, későbbi eredető. Gyökerét kétségkívül a magyar királyok hitbuzgóságában, azon magasztos fölfogásban birta, melynél fogva királyaink, mint keresztény fejedelmek, az ország összes, tehát a nem általuk alapított egyházak gondviselő- sét is föladatuknak ismerték, miként IY. Béla egyik okleve- lében mondja: »A kezünkben levő kormányhatalommal egybeforrt kötelességünknek tartjuk az Isten szentegyházai- nak gondját viselni, mint Magyarország összes egyházainak kegyura.« 3 A magán alapítók, püspökök és világiak egyaránt nagyra tartották a királyi oltalmat, azt keresve-kerestók, amennyiben a király kegyurasága nemcsak nagyobb bizton- ságot nyújtott az egyházaknak, hanem kiváló előnyöket is, mert a királyi egyházak sorába fölvett intézet azok kivált- ságainak is részévé lett. A pápái' a királyi kegyúri jognak ilyetén kiterjesztését nem hogy ellenezték volna, hanem 1 Balics A rom. katholikus egyház története Magyarorszá- gon I, 380. a Deer. II, 34. »Decem villae ecclesiam aedificent , . . Vesti- menta vero et corporalia et coopertoria rex provideat; presbyterum et libros episcopi.« Kálmán törvénye szerint a falu, ha népe izmaelita vallású volt is, köteles volt keresztény templomot építeni. (Deer. lib. I. cap. 47.) 3 Cöd. dipl. IV/3. 144. Balicsnál i. h. II/2. 139.
