Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Végh Kálmán Mátyás: A szokásjogról
618 VÉGIT KÁLMÁN MÁTYÁS. nézetek terén való ingadozások követték s igy keletkezett a jogszokás. Természetes azután, kogy az egyház sok nem- zeti jogszokást kénytelen volt helyteleníteni.« Példa ezekre a nőközösség, nőrablás és legújabban a rabszolgakereskedés. Míg ellenben a fejedelemválasztás, kormányforma, melyek történelmileg fejlődve jegeoedtek törvénynyé, a történelmi iskola véleményének kedveznek sok más dologgal együtt. Elvontan tekintve azonban a dolgot, megdönthetetlennek tartom, hogy a reveláción alapuló, pozitív, isteni törvény, és az isteni eredetű, természeti törvény előzött meg min- den emberi törvényt. Ezeknek corruptelája volt az eltérő jogszokás, ezek gyógyulása az emberi törvény. 2. Lássuk ezek után, mi a jogszokás ? Ahány egyházi, világi jogászt, moralistát kérdezünk meg, definitiója annyi- féle; mindazonáltal a lényeges dolgokat, ha nem is a meg- határozásban, de ennek kifejtésében mind felöleli az ismer- tető jegyek köréből. Gratianus szerint (Can. 5. pr. D. 1.) »consvetudo est jus quoddam moribus institutum, quod pro lege suscipitur, quum deficit lex«, — ami nem áll, mert csakis a »consvetudo praeter legem« esetére szól. Gury,1 kinek tiszta morálfilozófiája még ma is közkeletű, így szól: »Consvetudo est agendi mos ex frequentibus commu- nitatis totius vel majoris ejusdem partis actibus inductus.« Dr. Szeredy kitűnő Egyházjogtana (I. 1883. 40. 1.) mégha- tározását Kőnek 1 2 szóról szóra átvette és így szól: »A jog- szokás, (mos, usus, consvetudo) egyforma tettekben nyilvá- nuló közjognézet.« Müller3 majdnem azonosan határozza meg a jogszokást Guryval, csakhogy kissé hiányosabban. Cathrein4 a jogszokásról azt mondja: »A szokásjoghoz tar- toznak azok a törvények, melyek nem keletkeztek a törvény- hozó hatalom közvetetlen rendeléséből, hanem hosszú gyakor- latból.« Azt azonban (464. 1. 3. p.) nem mondja helyesen, hogy a szokásjog megszűnik ilyen lenni, mihelyt följegyez1 Comp. Theol. Mór. 1862. 57. 1. 2 Egyházjogtan. 1894. 31. 1. » Theol. Moralis. I. 1887. 263. 1. ‘ Erkölcsbölcselet. I. 1900. 300. 1.
