Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Szilvek Lajos: A pápaság az egyház alkotmányában
A PÁPASÁG AZ EGYHÁZ ALKOTMÁNYÁBAN. 3 Mindegyik rendszernek megvannak a maga hátrányos és előnyös oldalai. Krisztus mindegyikből vett egyháza megalkotásánál az árnyoldalok kiszorításával, hogy a fény- •oldalok egymást támogassák, kiegészítsék. Az egyház nincs demokratikus vonások nélkül. Benne a jogegyenlőség alapján születés vagy vagyonra való tekin- tét nélkül az értelmi és erkölcsi egyén teljesen érvényre juthat. Az emberi tőkét, azaz az összes értelmi, erkölcsi és anyagi erőket természetfölötti indító okaival is szakadatlan működésre ösztönzi és ezek kamatoztatását az emberiségnek úgy ideiglenes mint örök boldogsága érdekében lehetőleg kiaknázza. A. szegény pásztorira felemelkedhetik a tiara hármas koronájának szédítő magaslatáig. Van benne test- vóriség, amely az óta, hogy az Ige testté lön. e csodás misztérium révén is fensőbb, természetfölötti kenetet nyert. Van szabadság mindama törvények keretén belül, amelyek az egyén és a társadalom magasabb javait célozzák. Van egyenlőség Isten és a törvények előtt. Maguk a törvény- hozók is alávetvék törvényeiknek a természetjog erejénél fogva; az egyházi törvények alkotói nemcsak elöljárók, hanem lelki vezérek is, akiket önhozta törvényeikben ezek megtartásával a lelki vezér példaadása úgy kötelez, mint az alattvalót a tartozó engedelmesség. Az isteni törvény előtt a tanító egyház úgy meghajol, mint a tanuló egyszerű hívek. A pápa, akinél Krisztus intézkedése folytán a kulcsok teljhatalma van, csak valamely pap feloldozásával nyerheti bűnei bocsánatát ép úgy, mint az a gyermeklélek, amely először járul életében a gyóntatószékhez. Itt a szó legsajá- tosabb értelmében minden hatalom Istentől való, és bűn- tétlenül ezt senki sem használhatja, ha csak nem az összesség és az egyesek javára. Az önzetlen demokratikus törekvések az egyházban virágzási korukat élik: az egyház azokról gondoskodik legbehatóbban, akiknél legnagyobb fokban mutatkozik az anyagi, értelmi és erkölcsi szegénység. Az egyház legnagyobb tudósa, aquinói Tamás, már a XIII. sz.-ban felvetett egy egész csomó demokratikus eszmét. Mindennek dacára az egyház alkotmánya demokra1*
