Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Szilvek Lajos: A pápaság az egyház alkotmányában
4 DK. SZIL VEK LAJOS. tikusnak nem mondható. Megtaláljuk benne az arisztokra- tikus elemet is. Krisztus isteni joggal alapítván és tagozván anyaszentegyházát. megkülönbözteti a tanító és tanuló egy- házat; vannak bizonyos személyek, akikre a szentségek kiszolgáltatása hivatásuk- és hivataluknál fogva bízva van; vannak egyházában törvényhozók és bírák az alattvalókkal szemben; mi sem ismeretesebb, mint az egyház hierarchiája, amelynek egyes fokozatai szentségi jelleg- és joghatósági illetékességüknél fogva valóságos arisztokráciát képeznek. A püspöki kar Krisztus prófétai, papi és királyi hatalmának örököse. Ezek összessége képezi a tanító hivatalt; a püspökök teremtenek az egyháznak papokat s mint fejedelmek kor- mányozzák az anyaszentegyházat. Kém a nép megbízatása folytán kapják előkelő helyüket, rangfokozatuk nem becs- vágyó bitorlás vagy történeti fejlődés gyümölcse, hanem Krisztus intézkedése folytán megváltoztathatatlan alkotó eleme egyházának. Ezekben összpontosul a vagyon-, a pénz-arisztokracia, mert a Krisztus vérén szerzett malaszt kincsének kiosztása rájuk bízatott; a szellem arisztokráciája, mert az embereket megváltó igazságot tévedéstől mentesen ők hirdetik; a hivatal arisztokráciája, mert hivatalból ők rendelvék az emberiség közjavának, üdvének előmozdítására; a születés arisztokráciája, mert akik az egyházi rend szent- sége által újra születtek, ezen a jogcímen gyakorolják az egyházi hatalmat és nem egyéni értékük tekintetbe vételé- vei. Ezt a nemességet Krisztus alapította, és megbízásából gyakorolja ez egyháza társadalmában a döntő jogkört, nagy. félre nem ismerhető túlsúlyt, a római pápának főnöksége alatt. A legjobb államforma a viszonyoknak, a nép természete-, hajlandósága- és szükségleteinek a legmegfelelőbb. Midőn Krisztus egyházának alkotmányába némi demokratikus tulajdonságokat és a pápa által is eltörülhetetlen arisz- tokraciát bevette, nyilván azt nem a Synkretismus kedvéért cselekedte, hanem egyházának jól felfogott érdekében. Ez azonban okvetetlenül megkívánta a monarchikus szervezetet. Isteni jog erejével alkotott középpont legfelsőbb tekintély nélkül nem tarthatná fenn az egyház leglényegesebb tulaj