Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Huszár Elemér: Az egyházhatalom kettős vagy hármas felosztása
478 DR. HUSZÁR ELEMÉR. Az államhatalom nem mechanikus összetétele az állam- ban létező egyes erőknek, hanem azon hatalom, mely az állam rendelkezésére áll, hogy feladatait megvalósíthassa. Az államhatalom ágakra való osztása nem széttépése az egységes államhatalomnak, hanem működésre szervezése a különböző funkciókra külön szervekkel. Az államhatalmak megoszlásának elve nem mint a legtöbb államjogi író állítja, Montesquieu tői, hanem Locketól származik, aki szerint az államcél elérésére — mely mindenki tulajdonának, azaz életének és mindennemű javainak fentartásában áll, — törvényhozó, végrehajtó és nemzetközi (federativ) hatalomra van szükség. Montesquieu szerint az állam célja a szabad- ság biztosítása, de az államhatalomnak egy kézbe való letevése, mint az abszolút monarchiában, veszélyezteti a közszabadságot, mely csak akkor lesz biztosítva, ha az államhatalom a különböző funkciók szerint külön szervekre válik s e szerveket a társadalom különböző elemei alkotják. Aristoteles nyomán a törvényhozó, végrehajtó és bírói funk- ciókat különbözteti meg, azt mondva, hogy e hatalmaknak a király, a főrend és a nép közt kell megosztatniok. Hogy az államhatalmak megoszlása az államhatalom egységét meg ne bontsa, azt Constant Benjamin egy negye- dik hatalom, a pouvoir regulateur, felállítása által akarja elérni, melynek a többi hatalmak összhangzó működését irányítania kell. Hegel és utána Stein, szintén a törvény- hozó, végrehajtó és államfői hatalom megkülönböztetése által tartják fenn az államhatalmak egységét és elválasz- tását. Bluntschli törvényhozó, kormányzó, bírói, közművelő- dési és közgazdasági hatalmat állít fel, amely felosztás a formai és tárgyi szempontok összezavarása. Az abszolút monarcha, aki azt mondja: zwischen mich und mein Yolk darf sich ein Blatt Papier nicht drängen, az államhatalom egységének és feloszthatatlanságának alap- ján áll, ezt a tant tudományosan Laband fejtette ki. A ma- gyár alkotmány a szent korona egységében biztosítja az államhatalom egységét, a szent korona tagjaiban az állam- hatalmak megosztásának elvét, a közszabadság garanciáját.
