Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Baranyay József: A teremtés hat napjáról

30

DR. BARANYAY JÓZSEF.

midőn munkájába beieavatkoztatja a bukott angyalokat és a szörnykinézésű kövületekben ezeknek cselekvését látja (Westermayer); midőn a kövületekben Isten részéről csak próbamunkát, kisérletet lát (Keerl).

Hasonló a többi theoria is.

Mert ugyan a »visionaria« honnan veszi alapját ? Hogy nem a kinyilatkoztatott codexből, hanem csak coniecturából, az bizonyos.

Vagy a »hymnologicá?« Csupa combinatio!

Olvasnunk kell az isteni kinyilatkoztatás után készült eodexben és erre alapítanunk theoriánkat, mely biztosnak itt a földön alig lesz valaha mondható, hanem csak többé vagy kevésbbé valószínűnek.

Tekintem számottevő ellenlábasomat: a »theoria perio- distica«-t.

A teremtés codexének a legkényelmesebb megfejtése ez, midőn a »jóm«■ ot nem napnak estével és reggellel, hanem meg nem határozott időnek veszi.

Az azonban, hogy a »jóm« a Szentírásban sokszor nem egy fizikai napot jelent, hanem egy meg nem határozott időt, ez még nem elég ok arra, hogy mindjárt az első és a legfontosabb kinyilatkoztatásban is ennek vegyük.

De meg ha ez még elfogadható volna is, a periódusok logikája, helyesebben az ilyen értelmezés alapján megszü- letett logikátlanság »nem«-et kiált.

Ellenemond a mai általánosan elfogadott csillagászati nézetnek. A nap, mint a heliocentricus rendszer középpontja, hogyan kerül bele á földnek, mely az ő bolygója, specialis fejlődésébe? Ha csak nem úgy, hogy ez a mozzanat (Gén. I. 14—15.) nem egyéb, mint a nap, hold, csillagok földhöz való, és már az »esse«-ből történt kibontakozáskor megái- lapított astronomikus viszonyának felismerése. De ez meg nem lehet a földnek fejlődésében külön teremtési periodus. Vagy talán csak akkor, a IV. periódusban állott be ez a rendszer, ez a constellatio? De akkor meg hogyan lehet az, hogy a föld élete és pedig termékeny élete megindult már a III. periódusban? Vagy talán a IV. periódusig még