Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Baranyay József: A teremtés hat napjáról
A TEREMTÉS HAT NAPJÁRÓL. 31 mindig az általános kialakulás tartott, rendszertelen ide- oda való bolyongás az űrben törvény és szabály nélkül ?.. Ez meg az isteni bölcsességnek is rovására van. Még egy nehézség. A földön ' lévő hármas állatvilágnak, a légi, vizi és szárazföldi állatvilágnak mi alapon kellett két periodus .(t. i.: Y. periodus: vizi és légi állatvilág; VI. periodus: szárazföldi állatvilág ?) Hogyan lehet az, hogy a vizi állatok és madarak egy periódusban létrejöhettek, de a szárazföldi állatoknak már külön periodus kellett? Miért nem lehetne a hármas állatvilágot három periódusra tenni, vagy pláne egyre ?! Egyre is tehetjük, sőt kell is tennünk, mivel a hármas élet egy ősóletnek három speciese, melyek vagy egyszerre vagy egymásután három időszakban fejlődtek ki. Ki kell mondanunk: a hat periodus nem maradhat meg! Több lehet, de inkább kevesebb! Ezt ajánlja a logika ; e mellett bizonyít a természettudomány és a csillagászat. Ez a theoria a maga hat periódusával ki nem elégít. Még egy theoria van hátra: a »theoria idealistica«. Ennek csak egy hibája van: indifferentizmusa. És ezzel önmagának árt. Ugyanis a teremtésről szóló codex megírásában nyilvánuló főcélt félreismeri. Azt mondja: Mózes a világmindenségnek Istentől való származását egészben és részben csak jelezni akarta, felosztotta pedig az egész min- denség lótrejövetőiének történetét hat részre, hozzáadva a hetedik nyugalmi napot, hogy így a hetes rendszert meg- szentelje. Ezt mondja az »idealistica theoria«■, mialatt meg- engedi, hogy a kifejlődés főbb mozzanatai logice és chrono- logice is megállhatnak abban a sorrendben, mint a minőben a Szentírásban vannak; de egyidejűleg is fejlődhetett minden. Ez a theoria — így, a mint van — megsértése a sz. szövegnek, megsértése az inspiratiónak, amelyet talán önkény- telenül, de arról vádol, hogy a sz. író, ki a revelatio által megismerte a lót nagy problémáját, első sorban nem ezt akarta nekünk elmondani, hanem ezzel egy másik, másod- rangéi célt támogatni. Ha ezt a theoriát indifferentizmusától megtisztítjuk
