Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

506

DK. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

II. és III. Vilmos alatt, míg végre IX. Pius pápa 1853-ban a hierarchiát visszaállította, Utrechtben érsekséget s Harlemben, Breda, Herzogenbusch és Roermondeban püspökséget alapítván. Ettől fogva az egyházi szónoklat is újabb lendületet vett. — Kiválóbb szónokok a XIX. században: Bart. Dromo érd, H. J. Breugels. S. TJtberg, Franc. Joan. van Vree, harlemi püsp. (f 1861.), Fraats, horni plébános, 4 köt. besz. Nanning plébános besz. 6 köt. Mastricht. 1782. Gramer érs. besz. 2 köt. 12°. Haag. Beugels, helmondi pleb. besz. 5 köt. 12°. 1835. Brüss. Doorenwerd, kam- peni plób. Atherg. Tomás, haagai pleb. 3 köt. besz. 1819. Van Kessel. Van den Broek, alkmaari pleb. 3 köt. besz. 1824. 8°. Broer (f 1860.). A. Frenhop, jezs. J. G. Wennekerdonek. B. Haf- kenscheid, redemt. (f 1865.). Ign. Binkhorst, jezs. (f 1896.). Gar. Wulfink, redemt. (1898.).1

17. §. Az egyházi szónoklat Belgiumban.

A kis Belgium, bár egészen katholikus, sőt mondhatjuk államkormányzata a katholikus Európának első mintájául szolgál- hat vala, nagy egyházi szónokok dolgában nem gazdagabb Hol- landiánál és Angliánál, minek oka — mint Van Hemel mondja — leginkább abban keresendő, hogy e kis tartománynak egymásután négy különféle ura is volt, ami mindenesetre nagyban zavarta nemzeti szellemének és nyelvének eredeti fejlődését. Már hajdan oly nagy és oly nagy számú apostolai voltak, aminökkel alig dicsekedhetik még egyetlen egy nemzet, mint: sz. Piatus, ki (286.) Maximianus Rictius Varus praefectus alatt vértanú-halállal múlt ki; sz. Maternus, köllni püspök (f 328.), sz. Servatius, maastrichti püspök (382.), sz. Victricius, roueni püspök (385.), sz. Remigius, rheimsi érs., sz. Eleutherius, doorniki püsp, (f 531.), sz. Medard (535 ־]־.), sz. Eligius (j- 659.) noyoni püspökök, sz. Ademár püsp. (f 667.), sz. Hubert, leodiai püsp. S hasonlókép szentéletű nőket adott e föld a kereszténységnek, mint Ermelinda (f 595.), Waldetrudis, sz. Itta és leánya, sz. Gertrud (f 659.), Plektrudis, heristali Pipin neje. S már a VII. században kolostorai, iskolái voltak, minek folytán a művelődés és polgáriasodás e tájon korán gyökeret vert. De írott emlékei Belgiumnak nem maradtak fönn. A VII. századból van 17 latin homilia, melyeket sz. Eligiusnak tulajdonítanak, de, mint kitűnt, tévesen.1 2 3 A nem- zet nyelve csak lassan fejlődött. Itt meg kell különböztetnünk a

1 Van Hemel i. m. 566—567. — 0. Seghers T. J. mariendaali

jezs. rektor kézir. nyom. Pelczár. III. 327—331.

3 Migne. T. LXXXVII.