Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
264 1)R. RÉZBÁNYAY JÓZSKF. patr. (570—607.), Antiochus, sz. Germanus, sz. Efrém, Balaeus, chorep., sz. Rabulas, edessai püspök, antioch. Izsák (f 459.). A nyugati egyházban: Tertullián, kit sz. Cyprián mesterének mond, s Bossuet és Bourdaloue forrásul használt (számtalan müvében); Hozius, kordovai püspök, Lucifer, kalarisi püspök, sz. Ozse'b, vercellei püspök (-j- 370.) sz. Cyprián, kit sz. Ágoston leginkább csodált (litterae et tractatus), szónoki nyelvezete jel- lemzö, ma is épúgy használhatók beszédei, mint ahogy 16 szá- zaddal előbb elmondotta; sz. Zenon (362—380.), Lactantius, remek, szépen folyó nyelvezete mindeneket fölülmúlt, »a kér. Ciceró« (Instit. div. 11. VIΓ.) ; poitiersi sz. Hilár (de Trinitate libri XII., tractatus super Psalmos. Comm. in Εν. Matth., lib. ad Const.); sz. Pacian (tractatus de Bapt., paraen. ad poenit., epist. contra Novatian.); sz. Ambrus, a kér. ókesszólás egyik mestere, (hóm. exeg., comment., dogmát, moral, opera; sermones szónoki művek); sz. Paulin, nolai püspök, sz. Ágoston, a legmé- lyebb értelmű kér. szónok s a világ egyik legnagyobb lángelméje, szónoklata nem igen ékes, leginkább értelme mélységével hódít, csak ritkán ragyogó (megszámlálhatatlan beszédei, homiliái, hit- tani, erkölcsi, hitvéd. és hitvit. iratai) ; sz. Chromatius, aquil. áld. sz. Gaudentius, bresciai püspök (f 410.), sz. Jeromos (levelei, történeti művei) a legnagyobb szellemek egyike; Victricius, roueni püspök, Tyrannius Rufinus, Chrysologus sz. Péter, jelleg- zetes, tömör nyelv, szentenciákban beszél, kora aranyajkunak nevezte (levelei, beszédei); Nagy sz. Leo pápa, az összes szent- atyák között a legemelkedettebb, nem mindig a legtartalmasabb (homiliae, epistolae); Salvian, kedvelt, költői szellemű szónok, arlesi sz. Hilár; Nagy sz. Gergely pápa, gyermekded egyszerű- séget egyesít szép szónoki nyelvezettel s e tekintetben a legelső (libri moralium XXXV., homiliae, regula pastoralis). Optatus Mile- vitanus, Sulpicius Severus, Paulus Orosius, Aurei. Prudentius. Meg kell még említenünk: Dionys. Areopag. sz. Jusztint, sz. Irént, Athenagorast, Alex. Kelement, aquil. sz. Nicet., sz. Prospert, Julian. Pomeriust, Joan. Cassianust, sz. Diadokot, Orsiesiust, Serapiont, Anton. M. Isaiast. L. böveb. a szerző műv. Compend. Patrol. et Patrist. Quinque-Eccles. 1894. Az egyház minden idők egyházi szónoklatának eszmény- és mintaképei gyanánt ajánlja a szentatyákat. Az egyházatyák működési köre, amely itt szóban forog, mond Kehrein, 1 az egyház és az egyházi szószék volt. Onnét oktatták, intették a híveket, mozdították elő lelki üdvét, dorgálták, fenyítették őket és küzdöttek velők vagy ellenök. E nagy tekintélyöknél fogva a szentirás után ők az első helyen állnak, s az egyházi szónokי Kehrein Bereds. der Kirchenväter. Regensb. 1844. Einleit.
