Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. 77 Volusianus magával hozza ez asszonyt, Veronikát, aki elhozta a drága ruhadarabot. Itt azonban már nincsen szó Veronika által festett képről; hanem maga a ruhadarab bir gyógyító erővel és láttatja a szemlélőkkel Jézus arc- vonásait. Ez tehát ruhadarab, melyen Volusianus, Tiberius és Veronika látja a Megváltó képét. 3. A harmadik áramlat szerint a képet maga Krisztus készítette. Egy XII. századbeli recensio, melyet hibásan tulajdonítanak Marianus Scotusnak,1 elmondja, hogy a nagyon beteg Tiberius követeket küld vala Jeruzsálembe, akik ott egy Veronika nevű matrónát találnak, kinek bir- tokában van a Megváltó képe, melyet ez maga készített, »ipse exprimente atque contradente«. Niederrheini Wernher (XII. század) elmondja, hogyan készült a kép: Veronika elment Lukács apostolhoz s kérte, fesse meg neki Krisztus képét; Lukácsnak azonban ez nem sikerült; ekkor talál- kozik a Megváltóval, aki azt mondja panaszára, hogy mén- jen haza és készítsen ebédet számára. Jézus elkíséri és a gyolcsra nyomja képét, amelybe mosás után törülközött. E változatban azonban nem Tiberius a beteg, hanem Vés- pasianus császár, kinek féreg van a fejében.1 2 Latin nyelven némely rímekkel írt kéziratok, melyek a XII. századból valók s német eredetűek, némi változatot tartalmaznak. Egy részük szerint Vespasianus orrában darazsak voltak, amitől meggyógyítja őt Veronika gyolcsa, amelyre Krisztus ez asszony kérelmére rányomta képét fekete szakállal, fénylő szemekkel.3 Egy másik kézirat szerint4 Tiberius bélpoklosságba esett; Veronilla (sic) bírja Krisztus képét, mely igen nagy, és ezt teszik a betegre; forrásunk nem mondja, miként jutott Veronilla a kép birtokába. A Chronicon Imperatorum (XII. század) és egy német 1 Wilh. Grimm: Kleinere Schriften. III., 143. 2 Kiadta Grimm V. Göttingén, 1839. 3 L. Pearson id. mű. * De Veronilla et de imagine Domini in sindone depicta. L. Massmann : Die Kaiserchronik, III. 579.
