Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
780 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. sünde scheiden sich die Wege der Pädagogen«, írja Diester- weg. A bűn, a romlottság kívülről és később tapad rá (rossz példa, rossz nevelés, rossz társaság stb. útján). Ez a modern pelagianismus. A természet magában véve romlat- lan. A megromlott kultúra rontja el az embert; a nevelés feladata megőrizni a gyermeket természeti romlatlanságában. A naturalista paedagogia apja Locke, legismertebb képvi- selője Rousseau (Emile), a németeknél pedig Basedow. A naturalista paedagogia félreismeri az emberi termé- szetet, hibás alapfeltevése, miszerint az ember természete jó, holott a történelem és a tapasztalat igazolja, hogy az emberi természet meg van rontva. Ez alapelv követ- kezetes megvalósítása, a naturalista nevelés természetes folyománya: elvadulás, még fokozottabb megromlás lesz, amit szinten szomorú tapasztalatok igazolnak. Ez az alap- elv természetesen a nevelés eszközeiről szóló tanra is ki- hat. Továbbá egyoldalúan hangsúlyozzák az ész kimüveié- sót (egyoldalú intellectualismus), elhanyagolják a vágyó tehetség nevelését. Végzetes végül Rousseau éles állásfog־ lalása a kultúra ellen. Igaz, hogy van romlott kultúra és beteges hyperkultúra, de ebből nem minden kultúra vissza- utasítása következik. A naturalismust a mondottak szerint paedagogiai opti- mismusnak nevezhetjük, melynek egyenes ellentéte a másik szélsőség, Luther és a XVII—XVIII. századbeli pietisták paedagogiai pessimismusa, mert Luther szerint az áteredő bűn következtében az emberi természet egészen meg- romlott. A másik divatos tévedés az egyoldalú Humanismus. Míg a naturalismus eszményképe az (állítólag romlatlan) tér- mészet, ezeké a humanitás, az eszményi ember, aki ment minden hibától, lehető tökéletes. Ez helyes, csak az a kór- dés, minő ember-ideált állítunk fel ? Ámde baj, hogy elvont, nem konkrét az eszményképük, továbbá, hogy a konkrét eszményképet a pogány görög-római műveltségben keresik, végül észelvü morált (Humanitätsmoral) hirdetnek. A nevelés eszköze szerintük a nagy, az eszményi emberek művei, főképen
