Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Huber Lipót: A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint
686 HUBER LIPÓT. támad Jákobból, és vessző kell föl Izraelből: és megveri Moáb fejedelmeit, és elpusztítja Szét minden fiait.« Igaz ugyan, bogy a Messiás eszméje úgy, amint azt Isten a próféták által hirdeté, ez időben már csak elvétve volt meg Izrael jámborabbjainak tudatában a maga eredeti tisztaságában. Mert az írást tévesen magyarázó farizeus írástudók, főként a zsidók nemzeti önérzetére oly lealázó idumei uralom s az ennél még lealázóbb s nyomasztóbb római szolgaság és a végletekig feszült politikai viszonyok hatása alatt, lelki Messiás és ennek lelki birodalma helyett, hatalmas földi szabadítót, földi királyt vártak a Messiás- bán, aki Izraelt a gyűlölt római iga alól megszabadítja s a pogány népeket mind a zsidók jogara alá hajtván: egy, új, földi világbirodalomnak lesz megalkotója. Minthogy pedig a farizeusok a nép előtt föltétien tekintélynek örvendtek és számuk Heródes idejében már 6000-re rúgott, az általuk félrevezetett tömeg is leginkább ilyen földi Messiást remélt, s az evangélium tanúsága szerint e téves hittől a nép jám- borabbjai, sőt Jézus tanítványai is közvetlenül mennybe- menetele előtt sem voltak egészen mentek.1 Ámde, bár a farizeusi hamis írásórtelmezés folytán elho- mályosult s eltorzult is idővel a messiási eszme, vágyódni mégis kivétel nélkül egész Izrael forrón vágyódott Messiás után épen az idötájt, midőn lepergett Dániel hetven évhete. De nem is csoda, hisz egy más és szintén ősrégi jóslat beteljesedése is figyelmeztette a zsidókat, hogy a minden nemzetek által epedve várt Messiás megjelenésének ideje immár elérkezett. Nem jövendölte-e meg a haldokló Jákob pátriárka Egiptómban, hogy akkor jő majd el a Messiás, ha Juda elvesztette hegemóniáját a többi törzsek fölött és ha elvétetett tőle és idegennek jutott kezébe a királyi pálca ?!2 . . . הביקע״־ דכ .דוה ימה יב אבזוכ דמא ןיד אוה אכלמ אהישמ ; és ugyanott rabbi Simeon ben Jochai azt mondja: »Tanítóm, Akibá előadá : »Csillag támad Jákobból«, ez azt jelenti: »Kozebá (Kochebá) támad Jákobból«, הביקע יבד היה שרוד ־יד בכוכ בקעימ ־יד אבזוכ — אנכוכ — בקעימ 1 Apóst. csel. 1, 6; János 6, 13. 2 Genesis 49. 10.
