Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Irodalmi értesítő
604 irodalmi értesítő. felelő helyet, hanem éles megkülönböztetéssel választja el ott, ahol lehet a systemáknak a tensus inventióját befolyá- sóié s következetesen a heuristicába utalandó systemák fejtegetéseit a systemák nyomában keletkezett exegisnek a történetétől, amelyet szerző helyesen a harmadik Kreisz- nek, a prophonisticának, második szakaszában tárgyal, miután ugyanennek a résznek az első szakaszában a Szent- írás megállapított értelmének az előadásáról értekezett. A fent ecsetelt vázlatos beosztás fonalán a munkának főbb szakaszaira visszatérve, első sorban a prolegomenálcnál megemlítjük, hogy szerző a Szentírás magyarázatának theo- riái közül kizárólagosan a katholikus hermeneutikának vindikálja a »rationalis« jelleget, midőn hangsúlyozza, hogy a »hermeneutica biblica« a fenti jelzőre csak úgy tarthat igényt, ha a ratio követelményének képében a Szentírás valamennyi alkotó elemeire és tényleges viszonylataira tér- jed ki; vagyis ha a magyarázat általános postulatumain kívül nemcsak a helyesen értelmezett inspiratiót vonja fej- tegetéseinek körébe, hanem a Szentirásnak a Szentírás authentikus magyar írójához való viszonyát is. Ezen a kiváltképen tankönyvben igenis helyén levő fejtegetésen kívül a prolegomenák sorában kiemeljük a hermenuetiká- nak a stádium biblicumhoz és a theológiához való viszo- nyának helyes nézpontok szerint történt meghatározását, amelyhez a theol. tudományok synopsisa van csatolva és a hermeneutikai irodalom történetének vázlatát, mely az áttekintést könnyítő szabatosság mellett az egyes phásisok- nak körvonalozása és okozati összefüggésben való feltün- tetése által válik ki. A noematicában hasznos szolgálatot tesz a tensus vál- fajait feltüntető synoptikus táblázat. Módosítandónak tar- tanók azonban azokat, amik a 28. lap utolsó bekezdésében, illetve ennek a bekezdésnek a 29. lapon való folytatásában foglalvák, és pedig annyiban, amennyiben szerény néze- tünk szerint nemcsak a nexusban levő propositióknak egy- máshoz való viszonyítása, de maguknak az egyes proposi- tióknak a megalkotása is a syntaxisba utalandó. Szívesen
