Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 603 felosztástól való lényeges eltérés lehetett volna tehát újítás, de bizonyára hiba is lett volna. Dr. Székely e szerint a hermeneutika! előismeretek (prolegomena) előrebocsátása mellett három részre osztja munkáját (noematica, heuris- tica és prophoristica). A noematicáról szóló 21 lapra terjedő rész után a heuristicát két szakaszban tárgyalja a szerző, amelyek közül az egyikben a heuristica (mercj rationalis, a másikban a heuristica christiana törvényeit körvonalozza, olyképen, hogy a heuristica rationalis című szakaszt a szokásos há- rom fejezetre osztván, az első fejezetben a nyelvszokásról, a másodikban a beszéd szövegéről, a harmadikban a szóló állapotáról értekezik. A beszéd szövegéről szóló fejezet két cikkre oszlik: az első cikkben a logikai, a másodikban a rhetorikai nézpont képezi a közlendők csoportosításának alapját. A második rész második — heuristica christiana című — szakaszának első fejezetében a sz. könyvnek ihletett voltáról, tekintélyéről, a Szentírás prophetikus jellegéről és a Szentírás értelmének válfajairól értekezik a szerző, míg a második fejezetben — s ezt a szerző különös értelméül tudjuk be, — ügyesen illeszti be a heuristica christianáról szóló szakasz keretébe azokat a magyarázattani systemákat, amelyek a heuristica christiana követelményeinek figyelmen kívül hagyásának következtében, illetőleg az ezekkel az exigenciákkal való ellentétbe helyezkedés révén keletkez- tek (interpedacio iudacorum — interpretatio rationalistica). A harmadik szakaszban (heuristica catholica) ugyanígy jár el szerző, mikor a principium fideiröl és az authenticus interpresről szóló fejezetek előre bocsátásával a heuristica catholicával ellentétben a protestánsok magyarázattani téve- lyeit fejtegeti. Mindezeket a systemá.kat a hermeneutika! tankönyvek többnyire az áldatlan appenditek keretében — gyakorta igen hézagosán — és jóformán általánosan az ezen systemákból fakadt exegesisnek a történetével elegyest tárgyalták, mig dr. Székely István nemcsak, miként emlí- tettük, a hermeneutica szervezetében jelöli ki neki a meg