Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Haiczl Kálmán: Felfüggesztés ex informata conscientia
FELFÜGGESZTÉS EX INFORMATA CONSCIENTIA. E l római jog alapjaira épült egyházjog az egyháziak fegyelmi ügyeinek elintézésénél, a rendes bírói eljá- I ráson kívül egyes esetekben csak a sommás eljárást, továbbá az úgynevezett processus criminalist ex, notorio nyilvános bűntettekkel szemben és a processus inquisito- riust az eretnekekkel szemben ismerte. A kánonok meg nem engedték, hogy a püspök a papságot ilyen bírói eljá- ráson, tehát peres utón kívül egyházi büntetéssel sújtsa.1 A sz. rendek kiszolgáltatását sem tagadhatta meg senkinek mindaddig, inig az a peres eljárás folyamán vétkesnek nem találtatott, vagy legalább addig, míg ellene a peres eljárás folyamatba nem tétetett.1 2 Ez érvényesült a világi papságnál a magasabb rendekbe való felvételnél is, kivéve az emberölés esetét, épúgy csak a peres eljárásnak Ítélettel való befejeztével lehetett valakit a felvett rendek alól sus- pendálni.3 A szerzetesrendek főnökeinek azonban már III. 1 »Nos in quemquam sententiam ferre non possumus, nisi aut convictum aut sponte confessum*. C. II. q. 1. és »si legitimus non fuerit accusator, non fatigetur accusatus«. C. 1. de accusat. (V. 1.) * »Qui de aliquo crimine accusatur vel denunciatur, interim promoveri non potest. Valde grave est, ut vir, de quo tanta et alia nunciantur, quum ante requiri et discuti debeant, honoretur. C. 4. de accus. (V. I.) 3 »Ex tenore tuarum litterarum accepimus, quod N. clericus adeo deliquit, quod si peccatum ejus esset publicum, degradaretur ab ordine quem suscepit, et amplius non posset ad superiores ordines promo-
