Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 531 22. §. Az egyházi szónoklat a tótoknál. A tót nép szétszóródván, még Magyarország éjszaki részén maradt fönn mintegy 2 milliónyi lélekszámmal, kiknek nagyobb része ősi bagyományossággal törlietetlenül ragaszkodik a katbo- likus valláshoz; kisebb részök protenstáns. Nyelvök a cseh nyelvvel rokon, némely nyelvészek szerint a cseh nyelv egyik dialektusa. Irodalmuk is kezdetben (a XVI. század) cseh volt, s csak a XVIII. században kezdett a nemzeti tót irodalom kifejlődni. Neves köl- tőik: Bernolak, Stur, Holly. Nyelvtant adtak ki a tót nyelvről Hattala és Viktorin. Szép népdalaikat kiadták Safarik, Kollár. — Egyházi szónoklatuk, valamint irodalmuk szomorú állapotban siny- lődik, minthogy a nép szegény lóvén, nem állnak rendelkezésére amaz eszközök, melyek segélyével irodalmuk és jelesül egyházi szónoklati irodalmuk előmozdítását eszközölhetnék. Mindamellett két egyházi szónoklati folyóiratuk van, melyet áldozatra kész papok tartanak fenn: Katolicke Noviny és Putriik sv. Vojtessky. — Sokan pedig a »Kazatelna« folyóiratnak munkatársai. (Foglalkoz- tunk a tét egyházi szónoklati irodalommal a magyar egyházi szó- noklat történetében is. L. Mihalovics E. m. A m. kát. pred. tört. II. k. vég. is!) 23. §. Az egyházi szónoklat a litvánoknál. A litvánokhoz, akiket a Balti tenger vidékén pillant meg legelőször a világtörténelem, a XIII. században a németek juttatták el az evangélium világát, s bár a nép még ellenszegült, és csak sokkal később, több mint 100 év múlva, keresztelkedett meg, már akkor fejedelmök, Mendog, fölvette a kereszténységet, s így IV. Incze pápa már megvethette Henrik, chelmi püspök közvetítésével, 1254-ben az első püspökségnek alapját. Ettől fogva már ki nem aludt ott többé a hit világa, mert ferenczrendiek és dömések, vándor-apostolok hintegették szorgalmasan el a nép között az evangélium magvait. Tulajdonképen azonban Jagelló László király lön (1382.) első apostola népének. Majd Bodzanty érsek és lengyel papok hirdették a népnek a keresztény hit tanait, kiket szívesen hallgattak. Ezen időben keletkezett a wilnai püspökség. Ugyancsak Jagelló László király téri tgette a keresztény hitre a zmud nem- zetet is (1415.), kiknek első püspöke, Mátyás, a konstanci zsi- naton nyert megerősítést. E nép később is hű maradt a katho- likus hithez, s még a reformáció csábításai sem ejthették meg, (miért a »szent« melléknevet érdemelte ki!), míg a velők rokon poroszok, a német lovag-rend elszakadása folytán, a protestan35*
