Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
532 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF. tismus karjai közé vetették magukat. Miért is az ott lakó litvánok a lutheranismushoz szítanak. Az irodalom leginkább azóta lendült fel, hogy Gusztáv, svéd király, Rigában gimnáziumot alapított 3 a litván nyelv tanítását elrendelte. De az ezen időből való emlí- tésre méltó írók a protestánsokhoz tartoznak. A katholikusok közül különösen egy emelkedik ki: Jan. Ambr. Werther, jezs., ki buzgó hithirdetö volt több éven át Iflandban. A porosz-litván (protestáns) irodalom a XVI. században a königsbergi főiskola megalapításával kezdődik. A vele rokon (katholikus) lengyel-litván irodalomnak (a zmudok nyelvének) legrégibb emléke a litván káté, mely Jakob Ledesme, jezsuita, (f 1575.) spanyol kátéjának litván fordítása (fordít. Mikolaj Daugsze jezs.): Katechismas arba mosklas kiek- wienam krikszczionii prisvalos. Wilna. 1598. Említendők mint szónokok: Melchior Giedrojciow, a zmudok püspöke: Postilla kato- licka, tai est Izguldimas Ewangeliu kiekwienos nedelios ir szwentes per wisus metus. Konstanty Szynvid, jezs. (1564—1631.), Kazania na wysztkie Niedziele calego roku po polsku y po litewsku miane. Wilno. 1639., Punkti kazan od Adwentu az do Postu litewskim jezykiem, z wyttomaczeniem na Polskié. Wilno. 1629., Punkta kazaii na Tost wielki jezykiem litewskim od W. X., Constantina Szyrwida S. J. napisane, a teraz na polski jezyk przetlómaczone i obojem do druku podane. Wilno. 1641., ■Tan Jachnowicz. (1589—1668.) Evan- gelia aucta in usum Condonatorum. Conciones catecheticae. 1638., Wojciech Wijuk Kojaloivicz (1609—1677.). Kazimierz Wijuk Koja- iowicz (1617—1674) az előbbinek testvére, aki a szónoklatról elméleti munkát is adott ki: (Institut. Bhetoric.), Michal Gienkiewicz (1594—1663.), Stanislaw Bostowski (1711 —1768).1 A jelen szá- zadról kevés adatunk van. Jobbára csak a profán irodalom tér- mékeire akadunk. 24. §. Az egyházi szónoklat az oroszoknál. Az oroszokat a Don és Volga hűs partjain pillantja meg, a nagy népvándorlások közben, a világtörténelem. Mint harcias nép sokáig volt réme a szomszédos államoknak, mígnem a kérész- ténység fölvételével (988.) békésebb hajlamú lön s azután a kérész- tény vallás művelő és polgárja sitó behatása alatt, századokon át (1506-ig) lassan, de nyugodtan haladt a keresztény polgári és állami fejlődés útján. Irodalmának és egyházi szónoklatának ugyan a régibb időkből csak homályos és gyér emlékeit találjuk, de tudjuk, hogy voltak buzgó hithirdetöik, ha ezek beszédeiket nem 1 Pelczar. i. m. III. 341—351.
