Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
524 DE. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF. A közép-kor első korszaka. (A IX. száz. — XIV. száz.) Csehországban a szlávok apostola, Methodius, hirdette ó-szlovén nyelven az Isten igéjét s első honosította ott meg, az Apóst. Szék engedélyével, a szláv liturgiát, melyet azonban később a latin szertartási nyelv kiszorított. Az egyházi szónoklatra is nem- sokára nagy befolyással volt a latin s az idegen német elem, sőt- a XIII. században már a német nyelv túlsúlyra is jutott, úgy, hogy a cseh nyelv az egyházból csaknem teljesen kiszorúlt és csak Tobias püspök alatt (1278.—1296.) jutott ismét érvén3Tre. Az egyházi szónoklat ama korban alantas fokon állott, csupán a hitágazatok magyarázatára szorítkozott. Meg kell azonban még a csehek egyik apostoláról s a közép-kori cseh egyházi szónoklat egyik kimagasló alakjáról, sz. Adalbertről emlékeznünk (982—997.), akit már mint a magyarok apostolát is említettünk. A közép- korban itt homiliariumokat használtak. Legnevezetesebb ezek közül az opatowici (a XII. száz.), mely máig a prágai egyetem könyvtárában őriztetik. A közép-kor második korszaka. (XIV. száz. — XVI. száz.) Az egyházi szónoklat a virágzás magas fokára IV. Károly alatt jutott (1346—1378.), aki a prágai püspökséget érseki rangra emelte közbenjárásával, püspökségeknek vetette meg alapját s a prágai egyetemet alapította (1346.). Mint a haza jótevőjét »pater patriae« melléknévvel tisztelték meg. Alatta az egyházi szónoklat virágzott, de leginkább latin postillák, amik azon időből reánk maradtak. Andr. Brody (Sermones) f 1427., Jan Holeszow, benc., Steph. de Palec., Prágai Konrad postillája. Matth, de Lignicz pás- till. Postilla Pragensis. Postilla Sederrassiensis. Postilla studentium Pragensium. Azonban kezdett ugyanezen időben a cseh nyelvű egyházi szónoklat is fellendülni. A prágai egyetemen a XV. szá- zadban latinúl prédikáltak. Hogy cseh nyelven beszéltek, az Wenczelnek érdeme volt, aki fivére, Zsigmond ellen való gyűlő- létből a cseh elemet pártolta. E zsarnok nevéhez fűződik Nép. sz. János vértanúsága is. Ekkor három reformátor lépett fel, kik Húsnak voltak előfutárai: Konrad de Waldhausen, német hitszó- nők, Janow Máté, kanonok (f 1394.), de legjelentékenyebb: Jan Milii de Kromieryza (f 1374.). E korszakban az egyházi és nem- zeti élet és az egyházi szónoklat emeléséhez hozzájárúit még a Wenczel-kollegium alapítása (collegium regis Wenceslai) és a nemzeti kollégium (Collegium nationis Bohemicae), nemkülönben a betlehemi kápolnában az úgynevezett universitatis magister, mint hitszónok intézménye. Az említetteken kívül még említésre méltó szónokok: Protiva János, Slékna János, de legkiválóbb Jan Hús, prágai egyet, tanár, ki a nyelv kezelésében mester, kitűnő, de mondhatni elragadó szónok volt s aki az általános
