Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 439 a szenny rátapad a képre; de a hasonlóság ismét vissza- állíttatott az Ige megtestesülése által. Ezekből következik, hogy Gergely háromféle képmást különböztet meg az emberen, mely a természet, a kegye- lem és a dicsőség által alakult; azonban eredeti állapota rajzolásánál természeti és termószetfölötti rendeltetését nem különbözteti meg szorosan, ami apologetikai irányából magyarázható meg; ugyanis folyvást az ellen a manicheusi eszme ellen küzd: mintha a rossz szerzője Isten volna. A természet és kegyelem rendei nem ellenkeznek egymás- sál, mivel a kegyelem fölemeli s megnemesíti a természetet; azért a kegyelmet és természetet együttes képben adja elő. Az volt tehát kitűzve az ember és az emberiség cél- jául, hogy hű képmása legyen Istennek; hogy a képmásban magát a képet, saját szépségében az isteni szépséget szem- lélje, élvezze és ebben az élvezetben boldog legyen. Ennek a célnak megfelelőleg volt az ember adományokkal fel- ruházva, melyek természeti, termószetfölötti és práeter- naturalis adományokra oszlanak. Mielőtt a szerző ezek fejtegetésébe bocsátkoznék, meg- állapítja, miként használja sz. Gergely ezeket a szavakat: είκών és ομοίωσες. Több görög és latin sz. atya az είκών-t a tér- mószeti, δμοίωσις-t pedig a természetfölötti adományok meg- jelölésére használja. Ezt azonban nyssai sz. Gergely állan- dóan nem tartja meg. Néha az είκων-t az eszesség (νους) helyett használja és a hasonlóság alanyát jelöli vele, majd ismét a természetfölötti tökéletességet is érti alatta, midőn pl. ismételten fölemlíti άναλάβωμεν την χρείαν εικόνα. Ez az είκών azonban a opotWte-szal ékesittetik fel, mely a termé- szetfölötti ajándékokon kívül a természetieket is, pl. a sza- badságot felöleli. Ezt a két kifejezést leghelyesebben magya- rázza meg Möhler (Symbolik, 34. 1.); szerinte meg kell különböztetnünk a vallásos alapot, tehetséget (religiöse Anlage) είκών és ennek istenes kifejlődését ομοίωσες. III. fej. 1. §. Az ember Isten képmása. Szükséges, hogy a célnak megfeleljenek az eszközök; azért Isten az embert célja szerint ékesítette föl. Gergely az ember célját Isten
