Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

irodalmi értesítő.

437

άπά&εια adománya (immunitas a concupiscentia), 4. §. az άφ&αροία és ά&ανααία adománya. E fejezetek és szakaszok részletes ismertetése által fog élőnkbe tűnni az a kép, melyet szerző sz. Gergelynek az ember eredeti állapotáról szóló tanítása felől alkotott magának.

I. fej. Az ember eredete. Nyssai Gergely a dolgok leg- főbb felosztásának tartja azt az ellentétet, mely a szellemi és az érzéki között létezik. A szellemi természet kétféle: nem teremtett és teremtett. A tulaj donképeni abszolút az isteni természet, mely létezésének okát önmagában bírja. 0 kívüle is van létezés, mely azonban nem oka saját lété- nek, hanem úgy a származásban, mint a fenmaradásban Isten teremtő, fentartó és kormányzó hatalmától függ. Az isteni természet princípiuma és oka minden dolognak úgy az érzéki, mint az érzékfölötti világban. Hogyan kezdtek azonban a dolgok létezni, azt az értelem ki nem kutathatja, erre a kinyilatkoztatás tanít, midőn így szól: kezdetben teremté Isten a mennyet és földet. Teremte, vagyis semmi- bői hozott létre mindent és így ki van zárva az anyag örökkévalósága és az emanatio. Annak az igazolására pedig, hogy lehetséges valamit semmiből létrehozni, elég ok Isten mindenhatósága. Isten nem szükségből, nem benső ösztön- zésből, hanem szabad szeretetből teremté a világot. A semmi- bői való teremtésnek ebből a közös forrásából következik annak egysége, de nem a modern monismus, egyféleség. A teremtésben mindenekelőtt a szelleminek és az érzéki- nek való ellentéte tűnik föl. E két ellentét számtalan lényt és rendet foglal magában, úgy, hogy mindegyik magában véve egy-egy kosmosnak nevezhető.

Először a számtalan miriádnyi angyal teremtetett, kik karaikkal egy órzékfölötti világot képeznek. Ezután a látható világot teremté Isten. Az anyag nem rossz önmagá- bán véve, Isten maga mondá a teremtett dolgokról, hogy jók; a látható világ szépségével és összehangzásával a Teremtő dicsőségét, hatalmát és bölcsességét hirdeti. Isten a világot egy szempillantás alatt teremte; ami azonban nem úgy értendő, mintha már kezdetben minden tökéletes lett volna,