Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

436

irodalmi értesítő.

szentelte őt. Valens császár idejében az ariánus püspökök által letetetett és száműzetett, Grácián alatt 378-ban vissza- tért székhelyére. 381-ben reszt vett a konstantinápolyi zsina- tón, hol a legtekintélyesebb atyák közé tartozott. A hit- igazságokat speculativ módon fejtegető; észrevehető volt, hogy szorgalmasan tanulmányozta Origenes munkáit, bár téves nézeteit mellőzi, sőt egyes tanait meg is cáfolja, mint például a praeexistentiáról szóló állítását. Az egyház dogmái- hoz rendületlenül ragaszkodik, de mindamellett szükséges- nek tartja, hogy a hittudományban a bölcselet kellő mólta- tásban részesüljön. A. Szentírás magyarázatában az allegóriát kedveli. Az egyház tanításából indul ki és arra épít. Ha némelykor merészen halad is, állandóan az egyház dogmái- nak védelmét tartja szeme előtt és csak annyit igényel hypothesiseinek, amennyit azok az egyház ítélőszéke és a bölcselő ész előtt megérdemelnek. Álláspontja méltatásánál figyelembe kell vennünk hitvédelmi és hitvitázó tevékeny- sógét; Basilius halála után neki kellett résen állania az eretnekek támadásaival szemben.

Szerző tanulmányát négy fejezetre osztja s fejtegetéseit a következő sorrendben adja elő: I. fej. Az ember eredete.

II. fej. Az ember célja. III. fej. Az ember fölékesítese ere- deti állapotában, 1. §. Isten képe, 2. §. eszményi eredeti állapota, 3. §. Isten képe a természetes rendben, 4. §. Isten képe a természetfölötti rendben, 5. §. synonym fogalmak az embernek Istenhez való viszonyát illetőleg a természet- fölötti rendben, 6. §. tárgyilagos alapja annak az eredeti összeköttetésnek, melyben Istenhez állott, 7. §. e természet- fölötti összeköttetés alapja nem a νους mint olyan véve, 8. §. ez összeköttetés alapja a νους volt, amennyiben a megszentelő malaszt által informálva lett, 9. §. a megszen- telő kegyelem a léleknek nem természetes, hanem termé- szetfölötti élete, 10. §. az üdvös működésre a paradicsomban a cselekvő malaszt volt adva. IV. fej. Az ember fölékesítese eredeti állapotában érzéki és testi alkotását illetőleg (ordo praeternaturalis), 1. §. a test viszonya az εΐκών τον ít601׳-hoz,

2. §. a σοφία adománya (immunitas ab ignorantia), 3. §. az