Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

435

vehetjük, hogy Róma az emlékiratra még mindeddig nem adott feleletet. A dolog kétségtelenül nagyon beható és alapos megfontolást igényel, mert arról van szó, hogy két- százezer magyar hivő lelki üdve összehangzásba hozzassék az anyaszentegyház egyéb nagy érdekeivel.

»Der Urzustand des Menschen nach der Lehr des hl. Gregor von Nyssa, Eine dogmatisch-patristische Studie von Dr. Adam Krampf, Subregens im bischöflichen Klerikalseminar zu Würz- bürg. Bücher 1889. XVIII. és 107. 1.«

Nyssai sz. Gergely nagy tehetségével és messze elágazó tudományával kitűnő helyet foglal el a keleti egyházatyák sorában. Szent élete és a hit védelmében kifejtett buzgalma miatt a »nyssai egyház világossága és ékessége« címmel tiszteltetett meg; a nicaeai II. zsinat által az atyák atyjának neveztetett. Mint szónok kortársai között és az egész ó-kor- bán nagy tekintélynek örvendett. Stílusa, Photius szerint, fényes és kellemes, »stylus ille, si cui rhetorum illustris et jucunditatem auribus instillans«. Nehéz tételeket állít fel és magyaráz, elvont kérdésekkel foglalkozik, de mindenütt mély felfogással, éles látással, ragyogó nyelvezettel, s ez az oka, hogy műveit nem könnyű dolog megérteni.1

Szerző ezt a tanulmányát a würzburgi hittudományi fakultás által kitűzött pályázati kérdés megfejtésére írta 1867-ben; a pályadíjat elnyervén, művét csak 1888-ban adta ki átdolgozva és kibővítve. A würzburgi püspökség- nek 1889. évben tartott tizenkétszázados jubileumi ünnepe emlékének szentelte. A bevezetésben sz. Gergely hittudo- mányi álláspontját adja elő élettörténete rövid érintésével. Gergely, sz. Basilius fiatalabb öcscse, 381 körül született Neocaesareában, Pontusban. Szülei Basilius, tekintélyes rétor, és Emmelia voltak. Első kiképzését atyja házában nyerte, későbben, !így látszik, Caesareában, Kappadocia fővárosában folytatta tanulmányait. 372-ben Basilius nyssai püspökké

1 Dr. Nirschl, Patrologie II. §. 137.