Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Irodalmi értesítő
432 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Erre a kérdésre a Szentatya fokamarása, Mons. 0, Caghiano de Azevedo, Yályi püspök úr írásbeli bejelentésére, mely szerint a zarándoklat 1900. évi március 6., 7., 8. és 9-én fog Rómában tartózkodni, a püspök és az országos bizottság bizalmi emberének azt a szóbeli választ adta, hogy O szentsége egészségi állapotához képest a zarándok- lat vagy külön kihallgatáson fog fogadtatni s ez alkalom- mai úgy a hódolati aktus, mint a magyar oltári nyelv engedélyezésére vonatkozó emlékirat előterjesztése is elvégez- liető; vagy pedig a zarándoklat más, egyidejűleg Rómába érkező zarándokokkal együttes fogadtatásban részesül, az emlékirat előterjesztésére pedig valamely alkalmas mód fog megállapíttatni. A megoldás pedig az lett, hogy a közel 500 főnyi görög katholikus magyar zarándoklat, körülbelül hasonló számú franciával és sziléziai lengyellel, a szent Péter- templom hajója fölött fekvő Aula déllé Beatificazioni nevű kápolnában fogadtatott 0 szentsége által és a Szentatya legszemélyesebb engedélye alapján Yályi János, mint rang- idősb püspök, a következő szavakkal nyújthatta át a Bős- Jcovics Ignác festőművész ecsetével gyönyörűen földiszesített emlékiratot a Szentatyának: »Insuper tamen hac solemni occasione nos utriusque dioecesis episcopi humillime supplices, et ad pedes Sancti- tatis Vestrae profundissime provoluti, non dubitamus libel- lum memorialem opera commissionis regnicolaris Hunga- ricae adornatam, in quo humillima petitio de usu linguae Hungaricae apostolica auctoritate in s. liturgia concedendo continetur, nomine praesentium peregrinorum et absentium, qui universim plus quam ducenta millia numerantur, graeci ritus catholicorum Hungarorum Sanctitati Vestrae filiali ho- magio praesentare, atque eundum libellum ad altissimam beati Petri, Principis Apostolorum Cathedram deponendo, ardentissimis Sanctitatem Vestram precibus exorare, ut ad libelli huius rationum momenta benigne respicere, tot christi- fidelium spiritualibus indigentiis paterne succurrere, insta eorum vota et desideria clementissime exaudire, atque usum
