Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

421

merős. Később megjött az esze. Sokan azt hiszik, csak akkor alapos kutatók, ha új, az eddig elfogadott nézetekkel ellenkező állításokat kockáztatnak meg. így jönnek létre a különböző tudományos bolondgombák.

A Diognétoshoz írt levelet a 150-ik év körül datálja, a 11. és 12. fejezet nem tartozik a levélhez, az úgy van csak utána írva egy a katechumenekhez intézett homiliá- ból. Szerzője alighanem örökös titok marad. Justinus semmi- esetre sem, e gyönyörű levélke stílusa annyira elüt a böl- cselö lapos és igénytelen stílusától.

Minucius Felixet most is a legrégibb latin írónak tartja, ép úgy, mint a Patrologiájában. Caecilius beszédje nem Fronto oratiójának kivonata, mint Aubé és Schanz akarják.

Igen helyes újítás Bardenhewer munkájában, hogy nem- csak a szigorúan katholikus, hanem a haereticus irodalommal is behatóan foglalkozik. Sok téves tant hirdető munka szerzője nem volt eretnek és korában, midőn ö írt, még nem volt defi- niálvami a hitellenes és mi nem. Ha szigorú mértéket alkalmaz- nánk, igen kicsire olvadna le a katholikus irodalom. Őri- genest is ki kellene vetnünk. Másrészt az eretnek és a katholikus irodalom szoros összefüggésben állanak egymás- sál, egymást cáfolják, egyik a másik nélkül nem érthető. Azért igen helyes, hogy Bardenhewer a gnosticus irodai- mát 166 oldalon tárgyalja (315—481), ide számítva az ebionita, elxaita és a montanista irodalmat is. Nagy tért foglal el ebben az apokrif irodalom is. Akik nem ismerik alaposan az egyháztörténelmet és azokat a kérdéseket, amelyek a külföldi tudományos világot mozgatják, nevetni szoktak e fölött az elavult hóbortos eretnekség és annak tárgyalása fölött. Pedig a gnosis kérdése igen fontos, nem hittani tartalmánál fogva, mert manapság csakugyan nevet- séges volna demiurgokról, aeonokról disputálni. Ezt ismer- jük eléggé, meg vagyunk azzal elégedve, amit tudunk, többre nem vagyunk kiváncsiak, hisz az egyik hóbortos rendszer olyan, mint a másik, egy kaptafára mennek. De nem tudjuk hol, mikor, ki által keletkezett a gnosis. Pedig ez